SCM Tréning Központ naplója

Megújult szakirányú továbbképzéseink honlapja!

Megújult szakirányú továbbképzéseink honlapja!

 

Sok-sok előkészítő munka és tervezés után megújult szakirányú továbbképzéseink honlapja. Az oldal nemcsak megjelenésében, hanem minden elemében praktikusabbá vált. A weblap átalakításánál fontosnak tartottuk, hogy tagjaink és hírlevél-olvasóink számára egy kinézetében modernebb, tartalmában pedig áttekinthetőbb honlapot hozzunk létre.

 

Az oldal stílusában illeszkedik az MLBKT arculatához és megfelel a reszponzivitás követelményének. A korábbi tartalmakat is átdolgoztuk, hogy közérthetőbbé váljon ügyfeleink számára és segítse a könnyebb és gyorsabb tájékozódást.

 

Miért érdemes ellátogatnia honlapunkra?

  • Korábbi hallgatóink véleménye alapján betekintést nyerhet a szakon folyó munkába.
  • Megismerheti a gyakorlati életben is tapasztalt oktatói gárdánkat.
  • Megtudhatja, hogy mennyivel kereshet többet, ha továbbtanul.
  • Ha továbbtanuláson gondolkodik, akkor itt minden információt könnyedén megtalál.
  • Továbbtanulási kisokosunk segít eligazodni az egyes továbbtanulási formák között.

 

Már több mint 600 fő választotta a BCE-MLBKT közös képzését!

Mégis bizonytalan abban, hogy megéri-e továbbtanulni? Jöjjön el 2019. április 25-én 17 órától megrendezésre kerülő nyílt napunkra, ahol jelen lesznek a képzések szakfelelősei és képzésszervezői, akik tájékoztatást adnak a továbbképzésekről és szívesen válaszolnak kérdéseire.

Szakképzési tagozat alakult

Megtartotta alapító ülését az MLBKT Szakképzési Tagozata

 

2018. november 28-án sor került az MLBKT Szakképzési tagozatának első alakuló gyűlésére a BGSZC Belvárosi Gazdasági Szakgimnáziumában.

A tagozat megalapításának célja:

  • logisztikai szakképzésben résztvevő tanulók gyakorlati tapasztalatszerzésének támogatása;
  • gyakorlati képzőhelyek és a tanulók közötti információáramlás biztosítása;
  • lehetőség biztosítása a szakmai fejlődésre a logisztikai hírek és események elérésével;
  • pályakezdők elhelyezkedési lehetőségeinek javítása.

Az alakuló gyűlést Némon Zoltán nyitotta meg. Zoltán maga is tanít fiatalokat, de emellett az MLBKT oktatója tréningjeinken is.

A megnyitót követően Csonka Endre, az MLBKT elnöke tartott előadást az MLBKT tevékenységéről, valamint az Első Pesti Malom Zrt. vezérigazgatójaként annak logisztikai tevékenységéről. Később kötetlen beszélgetést folytattak a 22 résztvevő tanulóval.

A rendezvény nagy sikert aratott, az újdonsült tagok kifejezetten hasznosnak és előremutatónak értékelték az alakuló gyűlést.

Mi foglalkoztatja a leendő logisztikusokat?

Az MLBKT 26. kongresszusának első napján ismét megrendezésre került az Országos Hallgatói Konferencia, amelyen idén is nagy számban (100 fő) vettek részt nappali és levelező tagozatos logisztikus hallgatók. A jövő logisztikusai idén is kerekasztal-beszélgetéseken tehették fel akár karrier, akár szakmai kérdéseiket vállalati szakembereknek. Mi foglalkoztatta 2018-ban a leendő logisztikusokat? Ezekből a kérdésekből válogattunk.

A beszélgetések során az alábbi témakörök kerültek fókuszba a hallgatók érdeklődése alapján:

  • Munkaerőpiac – Mi a fontos egy munkáltatónak? Gyakorlat nélkül lehet állást találni? Mennyire hasznosak a gyakornoki programok? Friss diplomás logisztikai mérnökként hol érdemes kezdeni? Miben más a külföldi munkavégzés? Milyen hamar érhető el a középvezetői pozíció? Hogyan alakul a munka-magánélet egyensúly a vezetői munkakörökben? Mennyire fontos a nyelvtudás? Humán erőforrás vs. automatizáció?
  • Továbbtanulás – Mesterszak vs. munka és levelező szak.
  • Logisztikai karrier: munkakörök, tevékenységek, feladatok, szakmai kihívások, vezetői karrier és döntésből eredő hibák, szerepek egyéni és csapat szinten.
  • Digitalizáció társadalmi hatásai a logisztikára. Hogyan alkalmazkodjunk a digitális folyamatokhoz?
  • Automatizáció és robotizáció a gyártás, a raktározás és az anyagtovábbítás terén. Automata raktárak működési alapelvei és gazdasági, munkaerő piaci háttere.
  • Lean implementáció, változásmenedzsment és kaizen kultúra.
  • Beszállítókezelés
  • Fenntartható fejlődés
  • Tervezési folyamatok: értékesítés előrejelzés és pontosság, igény alapú tervezés, MRP bevezetés, portfólió tisztítás.
  • Szállítási módok, fuvarparitások, nemzetközi szállítmányozás, disztribúciós rendszer átalakításának kérdései.
  • Vevői elégedettség mérése, szolgáltatásminősítés és KPI rendszerek
  • Konkrét vállalati példára irányuló kérdések

A kerekasztaloknál a következő gyakorlati szakemberekkel lehetett beszélgetni:

  • Antal lldikó Ágnes, ügyvezető, Hungarian Alliance Logistics Kft. (Renault)
  • Barla-Szabóné Illés Nóra, ellátási lánc vevőkapcsolati vezető, Coca Cola HBC
  • Dósai Tamás, logisztikai vezető, Pick Szeged Zrt.
  • Kis Gábor, csoportvezető, Robert Bosch Elektronika Kft.
  • Kovács Marcell, ügyvezető igazgató, MASPED Logisztika Kft.
  • Kovács Nikoletta, IT stratégiai beszerző, Fundamenta-Lakáskassza Zrt.
  • Pekár János, beszerzési vezető, Kühne+Nagel Kft.
  • Róth Dániel, Warehouse Operation Manager, Syncreon Hungary Kft.
  • Szabó Zoltán, osztályvezető – Expedíciós Osztály, Richter Gedeon Nyrt.
  • Takács László, belföldi fuvarozási és logisztikai vezető, Gartner Intertrans Hungária Kft.

 

Hajas Gabriella

oktatási vezető, MLBKT

Szerepek útvesztőjében

A legfontosabb soft skill az önismeret, de a legtöbb magyar vezetőből ez sajnálatosan hiányzik – mondja Tűri Béla, aki szerint legyen szó bármilyen tréningről, képzésről: akár kommunikációs, tárgyalástechnikai, stresszkezelő vagy változásmenedzsment, a siker önmagunk megismerésével kezdődik.

Idei negyedik tréneri interjúnkat az MLBKT SCM Tréning Központjának egy olyan oktatójával készítettük, aki nem a szigorúan vett szakmai témákban lehet a vállalkozások segítségére, hanem az ún. soft skillek fejlesztése a szakterülete. 2017-ben ennek apropóján volt az MLBKT novemberi kongresszusán a „H2R az emberibb erőforrás- Megkeresni, megtalálni, megőrizni” c. szekciójának is a vezetője, ami a jelenlegi munkaerőhiányos magyar piacon a hallgatóság véleménye, érdeklődése alapján nagyon „betalált”.

Eredetileg természettudományos végzettséggel rendelkezik, de az oktatás soha nem állt távol tőle – mondja pályája kezdeti szakaszáról Tűri Béla. Szülei pedagógusok voltak, mint ahogy a tágabb családban sokan mások, és az ELTE TTK-n ő is csak azért nem szerzett tanári diplomát, mert akkoriban egy szakos tanárok nem végezhettek. Így maradt az eredeti szerelem, a térképészet és a hidrológia; a két diplomához később a Közgázon egy harmadikat is begyűjtött, áruforgalmi szakon.

Első munkahelye a Magyar Alumíniumipar Tröszt bányahidrológiai osztálya volt, majd később saját vállalkozást alapított: komplex nyomdai szolgáltatásokat vezényelt le a megrendelők részére. „Amolyan közvetítőként összekapcsoltam a keresletet a kínálattal. Nem volt idegen a terület, mert a térképészet keretein belül rengeteg nyomdászati ismeretet is tanultunk”, mondja erről az időszakról. Ekkor keresték meg az éppen kialakulóban lévő magyar tréningpiacon tevékenykedő ismerősei, hogy tartson értékesítési képzéseket. „Nem volt jó véleményem az akkori képzésekről, mert amerikai kurzusokat vettek át mindenféle változtatás nélkül, és azok borzalmasan idegennek hatottak a magyar közegben. De kipróbáltam magam, adaptáltam a módszereket a hazai viszonyokra, és rájöttem, hogy ez nekem tetszik. Egyre jobban élveztem,  mivel az oktatás, sok sikerélményt adott, így pár év után már kizárólag ezzel foglalkoztam”, mesél Tűri Béla arról, hogyan kötött ki a felnőttképzési piacon.

Stabil értékrendre alapozva

Jó képzést csak az tud nyújtani, aki magát is folyamatosan képzi – vallja a szakember. Ő is folyamatosan újabb és újabb ismereteket szerez: elvégzett már life coach és business coach iskolát, mediátorképzőt, jelenleg pedig a master coach végzettség megszerzésén dolgozik. „Ebben a szakmában, amikor közvetlenül az emberek elé kell kiállni és megmérettetni, fokozottan bennem van az, hogy biztosan tudok-e én eleget? Korábban ez okozott egy kis szorongást, de ma már megtanultam kezelni az érzést. Ettől függetlenül a felelősséget soha nem felejtheti el az ember. A személyiség- és készségfejlesztő tréningeken nagyon kis dolgokkal is óriási eredményeket lehet elérni, de ugyanúgy el is lehet rontani dolgokat. Már csak ezért is folyamatosan képzem magam”, mondja.

A személyiség szerepe meghatározó minden képzésnél, még a szakmai tanfolyamokon is. Tűri Bélának a másfél évtizedes tréneri munkája során világossá vált, hogy bármilyen képzésbe is kezd bele az ember, a legnagyobb feladatot a résztvevők számára önmaguk megismerése, jobb megértése fogja jelenteni. Ezért nála a tréningek is, bár csoportokat kezel, az egyénekről, a személyekről szólnak – arra törekszik, hogy mindenki úgy érezze, kimondottan neki szólt a képzés, személyesen is kapott valamit, amit elvihet magával. „Egy ilyen tréning után nem arra fognak elsősorban emlékezni, hogy mit mondtam, hanem arra, mit éreztek azon a napon. Ha a szó jó értelmében sikerült hatást gyakorolnom rájuk, akkor ebből születik meg valami. Ha a későbbiekben felidézik azt az érzést, tudnak hozzá társítani egy-két gondolatot is, ami akkor szöget ütött a fejükbe. Egy kétnapos tréningen nagyjából ennyit lehet elérni, de ez  nem kevés”, mondja Tűri Béla.

Minden tréningen sokat tanul az oktató is, hiszen minden csoport más, mindig változnak a kihívások. „Igyekszem elérni, hogy komfortosan érezzék magukat abban az egy-két napban az emberek, még ha esetleg nem is szívesen jöttek a képzésre. Ebben segít, hogy a mondandóm mögött úgy érzem egy stabil értékrend, világkép van, aminek az alapjait még otthonról hoztam magammal és az évek tapasztalása szilárdított meg. A résztvevők érzik, hogy mindig elfogadom őket. Nem kell velem feltétlenül mindenben egyetérteniük, de ez a stabil látásmód, amire bármilyen téma ráépül, ad egyfajta biztonságérzetet számukra, ami aztán megkönnyíti az elhangzottak befogadását”, árulja el szakmai ars poeticájának egy részletét.

Nem lehet előre mindent megtervezni. Egy vázat mindig készítek az elvárások és a csoport összetétele alapján, aztán a csoport, az emberek ismeretében a helyszínen finomítva, azt veszem elő az eszközkészletből, ami a legjobban illeszkedik a résztvevőkhöz. Nincs tuti módszer, vagy eszköz. A hitelesség, önazonosság az, ami az eredményekhez vezethet. De bármi legyen is a téma, az elvárás, az interaktivitás, a tapasztalati tanulás rendkívül lényeges.

Ismerd meg önmagad!

Felmerül persze a kérdés, hogy mi szükség van ilyen jellegű soft skill képzésekre egy alapvetően szakmai fókuszú oktatóközpontnál, mint az MLBKT SCM Tréning Központja  is? Tűri Béla szerint a szakmai képzésekhez nagyon is hozzátartoznak az emberre fókuszáló tréningek és a nyitott, innovatív cégek az utóbbi években felismerték ezt, és egyértelműen ebbe az irányba tartanak. „Szakmai képzésre általában akkor küldik az embereket, amikor valami változás következik, vagy szeretnék, ha változás történne. A gond azzal van, hogy erről a változásról nem beszélnek azokkal, akiket elküldenek a tréningre. Bennük meg ott motoszkál a kisördög. Minek kell ez az új módszer? Miért akarunk változtatni a folyamatokon? Talán leépítések lesznek? Nagyon fontos lenne megérteni már az elején, hogy addig semmilyen stabil változás nem érhető el, amíg az embereket  képessé nem tesszük és fel nem készítjük a változásokra. Különben befeszülnek, ellenállnak, és ezer módját kitalálják annak, hogy az új az miért nem jó és a régi miért volt jobb. Ezeket a félelmeket kell eloszlatni, ezt az ellenállást kell megszüntetni célirányos képzésekkel”, magyarázza a személyiségre koncentráló tréningek szélesebb összefüggéseit a szakember.

Lényeges, hogy az ilyen képzéseken a vezetők is minél nagyobb számban vegyenek részt. Minden változási folyamat alfája és omegája a vezető, hiszen a változást nem lehet alulról menedzselni, nem lehet tolni, csak húzni. Ha maga a vezető nem akarja igazán, vagy nem érti a változás irányát és mikéntjét, akkor minden marad a régiben.

A hazai menedzserek leginkább az önismeret hiányával küzdenek, minden további nehézség, probléma alapvetően erre vezethető vissza – állítja tapasztalatai alapján határozottan Tűri Béla. Mindenkinek meghatározó módon a személyiségéből fakad, hogy egy adott csoportban milyen szerepet szeret, vagy szeretne betölteni. A probléma ott van, hogy sok vezető nincs tisztában a saját csoportszerepével, és felvesz (vagy ráerőltetnek) egy olyat, amiben nem tud igazán hatékonyan dolgozni. Pedig – és ez a dolog iróniája – bármelyik  önazonos csoportszerepével lehet valaki jó vezető, nem kellene egy elképzelt vezetői stílushoz, magatartásmintához alkalmazkodnia. Ha nincs tisztában saját szerepképével valaki, akkor elvállal olyan beosztásokat is, amiben nem érzi jól magát – míg végül olyan pozícióba kerül, aminek betöltésére teljességgel alkalmatlan.

Az önismeret hiányának van egy további súlyos következménye is: amikor a vezetők titkolják gyengeségeiket. Ezt viszont jellemzően az erősségeik túlpörgetésével teszik, és így lesz egy határozott, karakán vezetőből stresszhelyzetben egy üvöltöző, elmebeteg kretén – fogalmaz keményen a szakember. Nem a gyengeségeikből lesznek a problémáik, hanem az erősségeikből. Mindez nem következne be, ha rájönnének, hogy szabad gyengének mutatkozni, szabad beismerni a hiányosságokat, mert úgy bizonyos dolgokat könnyebben el is enged az ember.

„Hihetetlen energiák mennek veszendőbe vállalatoknál amiatt, hogy a vezetők nem hajlandók szembenézni a problémákkal és nem hajlandók kiadni a kezükből a döntést és a felelősséget. Jártam olyan cégnél, ahol a vezérigazgatónak volt joga eldönteni, ki állhat be a céges parkolóba. Nem akartam elhinni. Tényleg azért kapja a fizetését, hogy ilyenekkel foglalkozzon? Ahelyett, hogy lefektetnének szabályokat, majd azok alapján a portás dönthetne arról, hogy ki hajthat be és ki nem. Ő is szívesebben dolgozna, mert nem csak végrehajtó lenne, hanem az adott keretek között meglenne a cselekvési szabadsága. És számtalan hasonló helyzet van. Bár szeretjük első hallásra ezt tagadni, de az ember nem a fizetéséért dolgozik, hanem a sikerélményért, amit nagyon egyszerű lenne megadni nekik. Csupán meg kellene hagyni a döntési és cselekvési kompetenciát a saját területükön, hagyni, hogy felelősséget vállaljanak. Ha a vezetők többet járnának tréningekre, könnyebben felismernék ezt, és hatékonyabban tudnák irányítani vállalatukat”, említ még egy hiányosságot Tűri Béla.

Schopp Attila

Ahogyan a tréner látja: GENERÁCIÓK ELLENTÉTE

Ahogy az Y generáció a beosztotti státuszból lassan belép a vezetői korba, egyre gyakrabban kerülnek elő a tréningeken a különböző generációk gondolkodásában, viselkedésében megmutatkozó eltérések, amelyek gyakran még a puszta kommunikációt is megnehezítik. A különbségek érzékeltetésére Tűri Béla elmesélt egy játékot. A csoport több csapatra oszlik, külön asztalokhoz ülnek, a feladatuk pedig az, hogy az előttük lévő betűkből minél több négybetűs szót rakjanak ki. Ezt csak egyvalaki nem tudja, akit előtte kiküldtek a teremből. Amikor behívják, a tréner szó nélkül leülteti egyedül egy asztalhoz, és magára hagyja. Az illető látja, hogy a többiek valamit csinálnak – a kérdés az, hogy mit fog ő tenni?

Az X generáció (jellemzően már 40-es, 50-es) tagjai ilyenkor tipikusan nem kérdeznek, nem szólnak semmit, hanem megpróbálják kitalálni a feladatot, és nekiállnak maguk is szavakat kirakni, mondjuk a lehető leghosszabb szót. Mivel több csapat van, feltételezik a versenyhelyzetet, és nem is próbálnak segítséget kérni, egyedül akarják megoldani a feladatot.

Az Y generációsok jellemzően felállnak, körbejárnak, „csatlakozni akarnak”, megnézik vagy megkérdik a többieket, hogy mi a feladat – ezt ugyanis senki nem tiltotta meg nekik. Ha nem kapnak választ, inkább nem csinálnak semmit, mert nem akarnak feleslegesen dolgozni, és ne nézzék őket hülyének, hogy nem mondják meg nekik a feladatot. „Egy Y általában kevéssé tekintélytisztelő, nem rejti véka alá a véleményét, és az sem zavarja, ha emiatt arrogánsnak nézik. Ha pedig nem találja meg a cégben, amit keres (jellemzően kellemes munkahelyi környezetet, kihívást, élményszerű munkát, inspiráló közeget, jó hangulatú csapatot), gondolkodás nélkül továbbáll. Nem azért mert ő egy hanyag, semmirekellő fráter, hanem mert ő, ők ilyenek. Mi pedig X-esek másmilyenek, és ez így van jól. Ezt (is) kell megérteni egy vezetőnek, és ebből a különbségből nem ellentétet, hanem előnyt kell kovácsolnia”, árnyalja még a képet Tűri Béla.

Tűri Béla

Tréner, business- és life coach, mediátor

Béla több mint egy évtizede vesz részt felnőttképzésekben, különböző tréningek megtartásában: kommunikáció, értékesítés, időgazdálkodás, tárgyalástechnika, stressz- és változáskezelés, selfness, speciális geocaching típusú outdoor programok (projekt szimuláció, stratégiaalkotás), valamint kiválasztásokban, Lean-Kaizen alapú vezető fejlesztő programokban, folyamatfejlesztésben és szervezet átalakításban, csoportos coachingok vezetésében. “ÉNTÉRKÉPÉSZ” life- és business COACH-ként, mediátorként egy sokkal mélyebb, személyes szinten segít életviteli, párkapcsolati, de ugyanígy gazdasági, üzleti döntésekben, krízis helyzetben vagy a változásban, a változtatásban, karrierút alakításában.

“Azt gondolom, a „kulcs” a változás, de mindenekelőtt a változás képességének megszerzése. Ehhez azonban a felismerés, a „beismerés” és az eltökéltség mellett elengedhetetlen a Megismerés, egy Új Tudás megszerzése. Egy „más gondolkodás” elsajátítása, önmagamról, a környezetemről, és annak megértése, hogy hogyan működök Én, és hogyan működnek Mások…” 

Annyira különbözően és mégis végtelenül egyformán.

A tudást integrálni kell

A logisztika szakmai részterületeit számos különféle képzésen el lehet sajátítani. Nem olyan egyszerű viszont, ha valaki a nagyobb, átfogó képpel is meg szeretne ismerkedni – pedig a közép- és felsővezetőknek már a folyamatok, rendszerek egymásra hatását, fejlesztésük mikéntjét is látniuk kell. Szerencsére az MLBKT SCM Tréning Központjánál erre is van lehetőség.

A szakma igényeihez képest ma sem képeznek elég logisztikai szakembert Magyarországon – mondja Dr. Gelei Andrea egyetemi tanár, a Corvinus Egyetem Logisztika és Ellátási Lánc Menedzsment Tanszékének korábbi, alapító vezetője, jelenlegi oktatója, az MLBKT trénere, aki eddig is sokat tett annak érdekében, hogy legyenek itthon magasan képzett logisztikusok. Hazánkban az elsők között kezdett tudományos alapokon a logisztikával foglalkozni: a Rajk László Szakkollégium tagjaként végzett a Corvinus elődjén, és maradt is az egyetemen, mint a rendszerváltás után frissen megalakult Vállalatgazdaságtan Tanszék, illetve a szintén akkoriban alapított MLBKT munkatársa. Hamarosan elindították a Termelésmenedzsment és logisztika szakirányt az akkor még ötéves, osztatlan képzésen, melyben már külön tantárgyként szerepelt például a beszerzési és a disztribúciós logisztika is.

Amikor viszont a hazai felsőoktatás átállt a bolognai rendszerre, a logisztika gazdasági ágának oktatása alapvetően a mesterképzés terepére szorult vissza. Bizonyos modulok, specializációk elérhetők alapszakokon is, részterületeket több intézményben is tanítanak, de átfogó, rendszerszintű ismereteket csak mesterképzés keretében (Logisztikai menedzsment, illetve újabban Ellátásilánc -menedzsment szakon) lehet szerezni.

Régebben viszont még ott sem – teszi hozzá Gelei Andrea. Az a generáció, amelyik ma leginkább vezetői pozícióban van a gazdaságban, átfogó logisztikai képzést nem kapott az iskolapadban, legfeljebb egyes részterületeiről tanulhatott. Munkájuk során ezek a vezetők rengeteg tapasztalatot összegyűjtöttek, számos ismeretet összeszedtek, de strukturált tudást nem kaphattak.

Integrálni a tudást

Ezt a strukturált tudást kínálja az SCM Tréning Központ két képzése, a Logisztikai folyamatok menedzsmentje és az Ellátásilánc-menedzsment. Közös vonásuk, hogy azt a folyamat- és rendszerszemléletet kívánják erősíteni, amelyet az egyes funkcionális területekre (pl. raktárgazdálkodás, készletgazdálkodás, kereslet-előrejelzés) fókuszáló képzések csak korlátozottan tudnak megvalósítani.

A ma is meghatározó képzési portfólió az MLBKT-ban alapvetően a Tréning Központ megalakításával párhuzamosan megszületett, mondja Gelei Andrea, aki oktatási alelnökként segítette annak létrejöttét. Többszintű képzést képzeltek el, ahol az első szintet az operatív területeken dolgozóknak kínált, fent említett funkcionális tréningek jelentik. Hiába oktatják ezeket is rendszerszemlélettel, szükség volt mellettük olyan, integráló jellegű képzésekre is, amelyekben hangsúlyosan megjelenik az a fajta folyamat- és rendszerszemlélet, amely logisztikává teszi a logisztikát; ennek alapján alakították ki a két kurzust, idézi fel a múltat Gelei Andrea.

A Logisztikai folyamatok menedzsmentje a középvezetőknek szól. Ők tipikusan azok a szakemberek, akik valamelyik operatív területről kerültek kiemelésre, hogy a logisztika egy nagyobb alrendszerét és annak folyamatait felügyeljék, irányítsák. „Mondjuk valaki raktárvezetőként kiismerte annak a területnek minden csínját-bínját, de előrelép a vállalati ranglétrán, és disztribúciós vezető lesz. Hirtelen olyan feladatokkal találja szembe magát, amelyekkel korábban nem kellett foglalkoznia: szállítási folyamatokat kell irányítania, esetleg készletezési döntéseket hoznia. Már nem az egyes részterületek részkérdéseivel kell foglalkoznia, hiszen arra ott vannak a szakemberek. Az összefüggések, a kapcsolódó problémák átlátása válik innentől az ő elsődleges feladatává, és ehhez gyakran hiányzik az átfogó tudás. Ahogy a logisztika presztízse nő a vállalatokon belül, egyre több cégben lesz szükség ilyen középvezetőkre, akik összefognak bizonyos logisztikai alrendszereket, így a képzés iránti igény szerintünk még nőni is fog”, véli Gelei Andrea.

Az Ellátásilánc -menedzsment képzés egy szinttel magasabban helyezkedik el. Ez már leginkább a vállalatok felső szintű logisztikai vezetőinek szól, és már nem csupán a belső folyamatok összehangolására fókuszál, hanem több, egymással együttműködő cég – vagyis egy teljes ellátási lánc – munkájának megszervezésére, a vállalatok feletti folyamat- és rendszerintegrációra.

Akár a közép-, akár a felsővezetői szintről van is szó, már nem annyira az új ismeretek átadása a lényeg, hanem inkább a meglévő tudás rendszerezése. „Ezek a vezetők már hosszú évek, évtizedek óta dolgoznak a logisztika különböző területein. Rengeteg tudást és tapasztalatot felhalmoztak, csak esetleg nem gondolták végig, hogy mit miért csinálnak, miért pont olyanok a folyamatok, amilyenek, és hogyan lehetne másképp csinálni egy-két dolgot. Úgy is mondhatnám, hogy a puzzle darabjai mind ott vannak a fejükben, csak segíteni kell kirakni a képet, és legfeljebb kiegészíteni azt egy-két, még hiányzó darabbal. Hozzuk a példákat a raktározás, a készletezés, a szállítmányozás területéről, de ezeken keresztül az összefüggéseket, a folyamatokat, a rendszerszemléletet ragadjuk meg”, mondja a két kurzus központi eleméről Gelei Andrea.

Fontos célkitűzés, hogy a résztvevők a képzés végén ott is meglássák a folyamatokat, ahol eddig nem is gondoltak rá. A képzésen részt vevő csoportok közös gondolkodása során előkerülnek a folyamatszemlélethez leginkább illeszkedő irányítási és szervezeti struktúrák, az alkalmazható legjobb gyakorlatok vagy az olyan újdonságok, mint az agilis folyamatfejlesztés.

Közös gondolkodás

Az oktató legfőbb célja ezeken a képzéseken, hogy gondolkodásra késztesse a résztvevőket. Különféle interaktív módszerekkel (esettanulmányok, videók elemzése, szimulációs játékok) éri el Gelei Andrea, hogy a vezetők felismerjék a hétköznapi munka mögött rejlő folyamatokat, azok mikéntjét és összefüggéseit. A termelésből sokaknak például már ismert lehet a lean menedzsment, de nem egyértelmű, hogyan lehet annak a szemléletét és eszköztárát átültetni a logisztikára. A termelés jellemzően egy lineáris folyamat, meghatározott inputokkal és jól definiált outputtal, míg egy logisztikai folyamatban hurkok is lehetnek, egy-egy erőforrást több folyamatelem is felhasználhat. „Nem könnyű lean szemléletben gondolkodni a logisztikáról, de ennek végiggondolása a kurzusok egyik alapvető célkitűzése”, mondja Gelei Andrea.

Ezzel összefügg egy másik fontos célkitűzés is – nevezetesen, hogy a résztvevők a képzés végén ott is meglássák a folyamatokat, ahol eddig nem is gondoltak rá. A tervezés és gyakorlatilag bármelyik másik menedzsment probléma megoldása is értelmezhető folyamatszemléletben, és érvényesíthetők rájuk a lean elvei, vagyis a folyamatban rejlő veszteségek kiküszöbölése. A képzésen részt vevő csoportok közös gondolkodása során előkerülnek a folyamatszemlélethez leginkább illeszkedő irányítási és szervezeti struktúrák, az alkalmazható legjobb gyakorlatok vagy az olyan újdonságok, mint az agilis folyamatfejlesztés. Különösen a felsővezetőknél fontos, hogy átlássák, hogyan és milyen módszerekkel érdemes fejleszteni meglévő folyamataikat, milyen versenyelőnye származhat ebből vállalatának.

Természetesen egy ilyen képzésen nem csak az oktatótól, hanem egymástól is sokat tanulhatnak a résztvevők. Különféle vállalatoktól, különféle szakmai háttérrel érkeznek a „diákok”, sokszor még egy virtuális ellátási láncot is ki lehet alakítani az ott lévőkből. A bennük rejlő tudás „előcsalogatása” és a többiek rendelkezésére bocsátása szintén lényeges eleme mindkét kurzusnak.

„Ja, most már értem, miért így csináljuk ezt!” – Gelei Andrea számára az egyik legnagyobb elismerés, ha az oktatáson valaki ezt mondja. Egy ilyen felkiáltás ugyanis azt mutatja, hogy az illető, aki eddig is tette a dolgát, ahogy előírták neki, vagy ahogy a vállalatánál azt megszokta, a képzés végére azt is megérti, hogy milyen meggondolás, milyen folyamat húzódik mindezek mögött. Ez pedig rendkívül fontos saját hatékonysága szempontjából is, hiszen nagyon nem  mindegy, hogy valaki csak egy fogaskeréknek érzi magát egy rejtelmes gépezetben, vagy képes átlátni, hogy saját munkája mivel és mennyiben járul hozzá a cég sikereihez.

Schopp Attila

Nincs praktikusabb, mint egy jó elmélet

Milyen gyakorlati ismereteket tud adni gyakorló szakembereknek egy egyetemi oktató, aki világéletében az akadémiai világban mozgott? – merülhet fel a kérdés. Nos, nagyon is sokat és hasznosat.

Egyrészt az egyetemi oktatók sem szakadnak el a „való világtól”. Gelei Andrea is rendszeresen konzultál vállalati szakemberekkel, gyárlátogatásokra, konferenciákra jár, és nem utolsósorban az MLBKT berkein belül is számtalan jó vállalati példával találkozik. Másrészt pedig kimondottan erőssége az egyetemi oktatóknak, hogy tisztában vannak a közgazdaságtan, a logisztika legújabb, globális fejleményeivel – nem merülnek el a napi taposómalom rutinjában, így a történések mögé láthatnak. A szakmáját nyomon követő vezető is értesülhet a logisztika fontos eseményeiről, de a háttérben rejlő folyamatokon már kevés ideje van elgondolkodni. „Azt például szinte minden szakember tudja ma Magyarországon, hogy létrejött a Bosch Transport Center Budapesten, de azt már nem feltétlenül tudja, hogy mi a mögöttes mozgatórugó, milyen közgazdasági logika hívta azt életre. Ezt – és a hasonló vállalati megoldásokat –

a képzéseken végig tudjuk beszélni. Fontos, hogy a résztvevő szakemberek ezeket a mozgatórugókat is ismerjék és saját cégük számára a szükséges tanulságokat levonják”, hoz egy példát Gelei Andrea.

Dr. Gelei Andrea

A Budapesti Corvinus Egyetem Logisztika és Ellátási Lánc Menedzsment Tanszékének oktatója, 2005 és 2012 között vezetője. Az utóbbi évek képzésfejlesztési munkája során a Logisztikai menedzsment mesterszaknak, valamint a BCE – MLBKT logisztika és ellátási lánc témakörébe tartozó posztgraduális képzési programoknak a kidolgozási és akkreditálási folyamatát vezette. Jelenleg az MLBKT oktatási alelnökeként vesz részt a Társaság gyakorlatorientált, de tudományos szempontból is megalapozott képzési portfóliójának fejlesztésében.

Oktatási és kutatási területe a logisztikai stratégia és menedzsment, illetve az ellátási lánc, üzleti kapcsolatok és hálózatok menedzsmentje. E témakörökben az említett képzési programoknak immár több évtizede meghatározó oktatója. Tudását számos vállalati tréningben is bizonyította, ahol hasonló területeken tartott kurzusokat. Mind magyar, mind angol nyelven előad. Az MTA Logisztikai Osztályközi Bizottságnak és Gazdálkodástudományi Bizottságának tagja, ez utóbbinak 2012-től titkára. 2016-ban a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlési képviselőjévé választották.

Tárgyalás felsőfokon

A beszállítói szerződések cégek között születnek, de emberek írják alá őket egy tárgyalás (sorozat) végén. A végeredmény szempontjából nem mindegy, hogy ezek az emberek milyen tárgyalástechnikai felkészültséggel érkeznek a megbeszélésekre. A cél ugyan nem a másik legyőzése, de jó tárgyalástechnikával maximálisan ki lehet aknázni az együttműködésükben rejlő  lehetőségeket.

Több tucat szempontot figyelembe vevő értékelőtáblák, precíz feltételeket és elvárásokat megfogalmazó tender, elektronikus aukciók — számos beszerzési „technológia” és módszer segíti a beszerzőket abban, hogy megtalálják a piacon a legjobb beszállítót. De ahogy egy Facebook profil sem mutatja meg egy ember igazi személyiségét, ugyanúgy a tenderdokumentációk PDF-jeiből és az objektív, értékelő Excel-táblákból sem derül ki, milyen is valójában a reménybeli beszállító. Ezek a beszerzőket támogató eszközök és módszerek kiváló eszközök arra, hogy kiválasszuk a legígéretesebb három-négy jelöltet – velük viszont már személyesen is le kell ülni tárgyalni.

A személyes jelenlét ereje

„Bármennyire is részletes egy tender, abban csak a beszerzés kulcselemeit, a számomra legfontosabb feltételeket tudom definiálni. A válaszok szükségképpen egyszerűek lesznek, ráadásul az Excel sok mindent elbír, nem győződhetünk meg az abban leírtak valódiságáról. A személyes tárgyalás viszont korlátlan eszközt biztosít ahhoz, hogy bármit megkérdezzünk a szállítótól és alaposabban megismerhessük a képviselőjét, mondja Gulyás János, a Südy Consulting tanácsadási üzletágvezetője, senior tréner és egyben az MLBKT trénere arról, miért nem lehet kihagyni a folyamatból a személyes találkozót.

Egy-egy beszerzés végső feltételeit a személyes tárgyaláson tisztázzák, itt dől el, hogy melyik fél milyen mértékben tudja érvényesíteni saját akaratát, éri el előzetesen kitűzött célját. Gulyás János azonban hangsúlyozza, hogy az előrelátó vevő nem ellenfelet, hanem szövetségest lát a beszállítóban. A tárgyaló felek az árban lehetnek ellenérdekeltek, de a valódi cél az, hogy egymásnak hasznot hozó, hosszú távra szóló szövetség köttessen. A jó beszerző nem kizsigerelni akarja a szállítót, hanem az ő számára is értéket teremt, hogy érdekelt maradjon az együttműködésben. Eközben természetesen a beszerző feltárja a saját lehetőségeit, és ha ügyes, ki is használja azokat és eléri a legjobb beszerzési feltételeket.

A jó tárgyalástechnika persze nem csak a beszerző számára fontos, hanem a szállítónak is. A kisebb cégek esetében gyakran előfordul, hogy egy-egy ígéretesnek tűnő üzlet reményében túlzó feltételeket vállalnak, olyasmit is megígérnek, amit nem fognak tudni teljesíteni. A szakértő praxisa során már találkozott olyan vállalattal, amely a lefolytatott beszerzési eljárások után soha nem az első helyezettet hozza ki győztesnek, mert tapasztalataik szerint ők rendszerint túlvállalják magukat, amiből később probléma lehet.

A személyiség hatalma

A beszállítói szerződést két cég köti egymással, ez viszont egyáltalán nem jelenti azt, hogy a tárgyalások során ne lenne jelentősége a tárgyalófelek személyiségének és tudásának. Más kiinduló pozícióból tárgyal egy kiskereskedelmi lánccal egy világméretű piacvezető cégnek az üzletkötője és egy kis hazai manufaktúra képviselője. De utóbbi sincs reménytelen helyzetben. Ha rendelkezik a megfelelő képességekkel, ügyesen irányítja a tárgyalást, akkor olyan nagy cégekhez is bejuthat szállítóként, amelyekről korábban még csak nem is álmodott.

„14 ezer beszerzési tárgyalással a hátam mögött meggyőződésem, hogy a tárgyalásokon a siker nem a cégmérettől függ, hanem attól, hogy ki mennyire jól tárgyal. Ha valakinek nagyobb a mentális ereje, jobb a tárgyalástechnikai felkészültsége, erősebb a személyisége, akkor ő fogja irányítani a beszélgetést és alapvetően az ő érdekei fognak érvényesülni. De ahogy korábban mondtam, itt nem a másik legyőzése a cél, hanem a másik félben rejlő lehetőségek maximális kihasználása”, mondja Gulyás János.

Ebben pedig minden apróságnak óriási jelentősége van. „Kevesen tudják, de a tárgyalások jelentős része az első 5-10 másodpercben eldől. Bejön valaki, kezet fog, leül, elhelyezkedik a székben – a profi tárgyaló ebből már fel tudja térképezni a másikat, felismeri, hogy mit kell tennie, hogy kihozza a tárgyalásból a maximumot”, teszi hozzá a szakember. Különösen fontos szerephez jut a metakommunikáció. Igazolt tény, hogy két ember között a kapcsolattartásban csak 30 százalék jut a kimondott szavaknak, a többi információt a metakommunikáció során adjuk át. Ha valaki érti a testbeszédet, azonnal észreveszi, ha a másik félnél ellentmond egymásnak a verbális és a metakommunikáció – és ilyen esetben mindig az utóbbi „mondja” az igazat. Ebből pedig fel lehet ismerni, hogy mikor ígér olyat a szállító, aminek teljesíthetőségéről ő maga sincs meggyőződve.

A tárgyalástechnika tanulható, figyelemmel és fegyelemmel párosulva pedig a siker kulcsa lehet!

Mindenki megtanulhatja

Ez a fajta tudás egyesekben erősebben, másokban kevésbé van jelen – azonban mindenkit meg lehet tanítani a jó tárgyalástechnikákra, a másik fél megértésére, metakommunikációjának elemzésére és a következtetések levonására. Pontosan erre vállalkozik az MLBKT SCM Tréning Központjának beszerzési tárgyalástechnikát oktató kurzusa is.

A tárgyalások során nagyon széles eszközpalettát lehet alkalmazni. Kereskedelmi technikák, a másik fél gyors kiismerése és befolyásolása, az érdekellentétekből fakadó konfliktusok kezelése – ez mind sorra kerül. A legtöbb ember inkább csak azokat az eszközöket használja, amiben ösztönösen jó, ami zsigerből jön neki. A kurzuson azonban nem csak azt tanulhatja meg, hogy miként alkalmazza ezeket tudatosan is, hanem azt is, hogy a széles eszközpalettából miként válassza ki az eszközt, ami az adott szituációban a legalkalmasabb lehet a célok eléréséhez.

„A kurzus oktatóanyaga 2700 beszerző képzésén és több tízezer beszerzési tárgyalás gyakorlati tapasztalatán keresztül finomodott. Nem csak tanítunk, a képzések mellett folyamatosan gyakoroljuk is a szakmát. Oktató példáinkat is a való életből, személyes tapasztalatainkból vesszük, így rendkívül gyakorlatiasak tudunk maradni. Ráadásul nem egyszerűen követjük a szakma változásait, hanem azt is figyeljük, milyen irányba tart a gazdaság, a beszerzés, és ezekre jó előre kiképezzük a beszerzőket”, mesél az oktatás hátteréről Gulyás János.

Mindehhez számos módszert alkalmaznak. Előre megírt szituációs gyakorlatokat folytatnak le, de a hallgatók által behozott problémákat (Miért nem boldogulok az „ilyen-olyan” típusú partnerrel?) is át tudják beszélni. A mozdulatok, a szavak szintjéig meg lehet tanítani, hogyan kell kezelni az egyes szituációkat. Játékfilmek részleteiből is sokat lehet tanulni: hogyan viselkednek a felek egy párkapcsolatban, egy börtönben, mi dönti el, hogy ki kerül domináns helyzetbe?

A hangsúly az aktív részvételen, az interakción van a képzés során. „Olyan nincs, hogy valaki végigüli a kurzust, és nem csinál semmit, mert nem mehet úgy haza, ahogy odajött.” Elméleti tudással gazdagítják, megtanítják a tárgyalástechnika gyakorlati fogásaira, majd ráveszik őket, hogy a gyakorlatok során ezeket beépítsék mindennapi munkájukba, ennek során pedig eredmény- és célorientálttá váljanak.

A legszebb az egészben, hogy a képzés során nem csak a későbbi tárgyalópartnereket, hanem saját magukat is jobban megismerhetik a résztvevők. „A legtöbb hallgató elkezd azon is gondolkodni, hogy milyen vagyok én magam? Milyen a kisugárzásom a tárgyaláson? Milyennek lát engem a másik fél? Hogyan fog reagálni a kommunikációmra? Innentől kezdve pedig nem csak a tárgyalóteremben fognak másképp látni és viselkedni a képzéseinken résztvevők, hanem az élet minden más területén is. A tárgyalástechnika alkalmazható állásinterjún, a közlekedési rendőrrel beszélgetve vagy éppen a szerelemben is. Ezeknek az ismereteknek a birtokában jelentősen nő az ember értékteremtő és érdekérvényesítő képessége, úgy a környezete, mint önmaga számára”, mondja végül Gulyás János arról, milyen további hozadékai lehetnek egy jól kiválasztott tárgyalástechnikai tréningnek.

Schopp Attila

Következő beszerzési tárgyalástechnikai tréningünk 2018. szeptember 25-én startol Budapesten, de a tréninget kihelyezve is megrendelheti!

Gulyás János

Jánost 14 000 tárgyalási tapasztalatával az egyik legkeresettebb kereskedelmi tárgyalási szakembernek tartják, aki egy kisebb összegű tárgyalásra is éppolyan alaposan felkészül, mint a 20 milliárdosra. Az MLBKT saját és a Budapesti Corvinus Egyetemmel közös képzésein is tanít beszerzési vagy általános tárgyalástechnikai témában, ill. a Südy Consulting tanácsadási üzletágát vezeti, amely céggel az MLBKT régóta partneri együttműködésben dolgozik. Megbízói érdekeit profin képviseli és szinte bármilyen helyzetben kiaknázza a tárgyalásban rejlő előnyöket, miközben építeni is tudja a kapcsolatot a felek közt.

Tapasztalatot volt honnan szereznie, hiszen 20 éven keresztül nagykereskedelmi vállalatok fejlesztésével és kiskereskedelmi láncok felépítésével foglalkozott első számú vezetőként és több esetben tulajdonosként is, így a vállatok stratégiai építése és irányítása is fő kompetenciái közé tartozik. Volt az év kereskedője, és az Európai Unió kereskedelmi biztosától és Magyarország gazdasági miniszterétől állami elismerést kapott a modern kereskedelem kialakításában végzett munkájáért. 13 éve kínai kormányszerveknek a tanácsadója a cégek nemzetközi stratégiai kapcsolatainak kiépítésében.

Mérhető eredmények

Azokra is ráfér a képzés, akik már évek óta űzik a szakmát, sőt, ők tudnak a legtöbbet profitálni belőle. Az SCM Tréning Központ raktármenedzsment képzésén a legjobb gyakorlatok átadásán, a raktározási folyamatok mérésén és javításán van a hangsúly – mondja a képzés egyik oktatója, Gál István, a BI-KA Logisztika Kft. projektmenedzsere.

Hiányzó összkép

„Mindig is jó kapcsolatot ápoltam munkahelyemen az azóta sajnos elhunyt alapító-tulajdonossal, Dr. Karmazin Györggyel, aki aktívan tevékenykedett a szakmai szervezetekben, az MLBKT-nak is elnökségi tagja volt. Az ő biztatására kezdtem én is tanulmányokat, szakcikkeket írni, valamint előadásokat tartani konferenciákon vagy a felsőoktatásban, és gyorsan rájöttem, szeretem ezt csinálni. Főiskolásként is azokat az órákat szerettem a legjobban, amikor különböző termelő vállalatoktól érkeztek vezetők, és a saját tapasztalataik alapján beszéltek a szakmáról. Így amikor felmerült az ötlet, hogy indítsunk raktármenedzsment képzést az MLBKT SCM Tréning Központjában, örömmel mondtam igent”, mesél arról, milyen előzmények után lett a szervezet oktatója.

A raktármenedzsment képzést nem kimondottan pályakezdőknek szánják, hanem gyakoroló szakembereknek, közép- és felsővezetőknek. Számos oka lehet annak, hogy valaki raktárvezetőként vagy logisztikai igazgatóként is szükségét érzi a továbbképzésnek. Sokan vannak, akik nem ilyen irányú végzettséggel rendelkeznek, mégis logisztikai munkakörben találták magukat. Munkájuk során beletanultak az adott vállalat folyamataiba, de ugyanakkor érzik a biztos szakmai alapok, az elméleti háttér hiányát. Ha bizonyos alapok meg is vannak a szakembereknél, gyakori a „nem látom a fától az erdőt” problematikája: évek óta végzik a napi rutinmunkát, a részfeladatokat jól ismerik és látják el, de a rendszerszintű ismeretek, a részek kapcsolódásának átlátása hiányzik. Nem minden esetben vannak tisztában a jogszabályi követelményekkel sem, nem tudják követni a szakmai újdonságokat és szakmai találkozók híján nem tudnak tapasztalatot cserélni azokkal a kollégákkal, akik hasonló cipőben járnak.

A fentiekből is látszik, hogy sokrétű ismereteket kell átadni a néhány napos képzés során. Az oktatás némi elmélettel kezdődik, de itt sem az alapfogalmakat magyarázzák el, hanem üzem- és folyamatszervezési ismereteket adnak át, az elemek közötti összefüggéseket igyekeznek megvilágítani. A következő részben pedig már magán a raktármenedzsmenten van a hangsúly: gyakorlatorientáltan, a valós életből példákat hozva, az újdonságokat, a jogszabályi követelményeket is ismertetve zajlik az oktatás.

Kézbe vett folyamatok

A résztvevők között a képzés legnépszerűbb szakasza az élő raktározási környezetben végigvitt mérési gyakorlat, majd az egész napos szimulációs játék. Ennek során a hallgatók kettes csoportokban mérik a raktári folyamatokat, megfigyelik, hogyan hatnak ezek egymásra és egy prezentáció keretében dolgozzák fel a látottakat, majd mutatják be az egész csoport számára, fejlesztési javaslataikkal együtt. A szimulációs játék során pedig játéktérben próbálhatják ki a különféle intézkedések hatását a logisztikai folyamat egészére. Rendkívül gyakori probléma, hogy hallgatóik nem tudják javítani folyamataik hatékonyságát. Ennek hátterében sokszor az áll, hogy a kiindulási alapokat sem ismerik, nem tudják mérni a pillanatnyi állapotokat, így az esetleges javulást sem tudják megítélni. Az is előfordul, hogy a raktár- és vállalatirányítási rendszerből jönnek az adatok, de azokból nem lesz hasznosítható információ. A képzés ezen szakaszában ezért olyan gyakorlati technikákat is bemutatnak, amelyekkel egyrészt mérhetővé válnak a különféle folyamatok, másrészt később ezeket a folyamatokat ki is tudják értékelni, hogy azonosíthassák a gyenge pontokat.

A résztvevők számára a tanfolyam legfontosabb hozadékát általában ezek a gyakorlati ismeretek jelentik. Új módszerekkel, legjobb gyakorlatokkal ismerkednek meg; sokszor már a képzés ideje alatt azon gondolkodnak, hogyan tudnák a hallottakat beépíteni saját munkafolyamataikba. A jó raktármenedzsment folyamatokkal azonnal észlelhetők a hibák, pontatlanságok, nem egy-egy elszámolási időszak végén, túlórában kell rendbe tenni a raktárkészleteket.

A szakmai ismeretek mellett a vezetői képességeket is fejleszti a tréning. „Mindig elmondjuk, hogy ők mint vezetők, hogyan tudnak a változások mögé állni, hogyan tudják a fejlesztések szükségességét és hasznát megértetni beosztottjaikkal vagy akár vezetőikkel is, hiszen nemcsak a vállalat érdeke, hogy szabályozottabbak legyenek a folyamatok, hanem a dolgozók munkája is könnyebb lesz, ha kiküszöbölik a hibalehetőségeket”, villantja fel az emberi aspektust Gál István.

Az oktató számára is nagy élmény egy-egy képzés. „Szeretem érezni a nyitottságot, a kíváncsiságot, ami a hallgatók felől megnyilvánul, azt, hogy tanulni akarnak, kérdeznek, aktívan részt vesznek a munkában. Öröm számomra, amikor sikerül átadnom a rendszerszemléletet, megvilágítanom az összefüggéseket, vagy éppen a saját munkámból vett tapasztalatokat oszthatom meg”, sorolja Gál István, hogy miért is várja egy-egy új tanfolyam kezdetét.

Schopp Attila

Vasútra, logisztikus!

Egy most formálódó képzés kialakításában is részt vesz Gál István: a szállítmányozási tanfolyam vasúti modulját dolgozzák ki egy másik szakemberrel közösen. Istvánnak komoly gyakorlati tapasztalata is van, mert a BI-KA Logisztika Kft. szolnoki, iparvágányos Regionális Logisztikai Szolgáltató Központjában elérhető a vasúti szállítás lehetősége is a partnerek számára, ő pedig megszerezte a vasútüzem-vezetői képesítést.

A vasúti szállítással kapcsolatban sokszor számos fontos információ hiányzik, vagy nem pontosan ismert az ezt a szállítási módot igénylő vállalatok szakemberei számára. Korántsem egyszerű ebbe belevágni – akár egy termelő-kereskedő vállalat, akár egy logisztikai szolgáltató gondolkodik a vasútban, mert számtalan műszaki, jogi, szakmai és pénzügyi ismerettel kell tisztában lennie. Az új képzés során ezeket a műhelytitkokat osztják meg az érdeklődőkkel, akik így legközelebb már nem lepődnek meg azon, hogy egy nemzetközi vasúti szállításra adott ajánlat elkészítése akár egy hónapot is igénybe vehet.

Gál István

Már az egyetemen eljegyezte magát a logisztikával Gál István – közlekedésmérnöki szakon, logisztikai szakirányon végzett a győri Széchenyi István Főiskolán (amit egy pénzügyi közgazdász diplomával is megfejelt). Azóta sem lett hűtlen a szakmához, amelynek számos ágában kipróbálta magát. Első munkahelyén hűtött és fagyasztott élelmiszerek és gyógyszertermékek raktározásával és belföldi disztribúciójával foglalkozott. Immár 12 éve erősíti a szolnoki BI-KA Logisztika Kft. csapatát, ahol többnyire üzlet-, illetve vállalatfejlesztési feladatokkal foglalkozik, legyen az szoftverbevezetés, új telephely kialakítása vagy éppen új szolgáltatás bevezetése új partnerek részére.

Képzés vs tanácsadás

Nem egyszer okoz csalódást egy-egy képzés résztvevőinek, hogy nem a vállalatok konkrét problémáinak megoldásával foglalkoznak az oktatás során, és nem kapják meg a másnaptól minden gondra megoldást nyújtó „kulcsot”. Ez azonban nem is lehet egy tréning célja, és nem szabad összekeverni a tréningeket a tanácsadással. Fontos tisztázni, mit jelent az egyik és mit a másik, mikor van szükség tréningre és mikor tanácsadásra.

Tréning Központunk jellegénél fogva nyílt vagy vállalati igényekre szabott formában nyújt képzési szolgáltatásokat azoknak a vállalkozásoknak, akik bővíteni, fejleszteni szeretnék tudásukat.

Kihelyezett tréningek esetében gyakori, hogy a megrendelő vállalat HR szakemberének is el kell magyaráznunk, egy tréning kapcsán nem megoldásokat szállítunk, hanem eszközöket adunk a kollégák kezébe, akik ezek segítségével alakíthatják át a vállalati folyamatokat. Természetesen az ilyen vállalati programok esetében több alkalommal is igyekszünk pontosan definiálni azokat a témaköröket a szakmai vezetés (igénylő) bevonásával, amelyekben tudás- és készségfejlesztésre van szükség, és ehhez keresünk megfelelő módszertant, gyakorlati feladatokat. Az igényekre szabott oktatásra való felkészülés során, mint ahogyan egy nyílt képzés esetén is, egyik első fontos feladatunk a résztvevői tudásfelmérés, mert a jó tréning igyekszik figyelembe venni a csoportok igényeit mindamellett, hogy zárt formában, néhány nap alatt, rögzített tematika mentén ad át ismereteket. Fontos tisztázni, hogy ezekben az esetekben a megoldás kulcsa a képzésben résztvevő kollégák kezében van, a vállalati tudástőkébe az ő segítségükkel kerülnek és hasznosulnak az ismeretek, hiszen rajtuk múlik, hogy az elsajátított eszköztárból mely elemeket integrálják a vállalatba.

Ezzel szemben a tanácsadást alapos állapot és folyamat felmérés előzi meg, és maga a tanácsadás is általában egy hosszabb folyamatba illeszkedik. Ezekben az esetekben a szakértők azok, akik maguk hajtják végre a változásokat, ők használják az eszközöket a megbízó által kijelölt cél elérésére, operatív módon segítve a szükséges átalakítások végrehajtását. Itt egy olyan tudást vásárolnak a vállalatok, amelyet belső erőforrásokból nemigen tudnak pótolni.

A fentiekben vázoltaknak megfelelően a képzés és a tanácsadás időtartama, módszertana és ennek megfelelően a szolgáltatás ára sem ugyanaz. Míg egy szakmai nyílt tréninget egy-kétszázezer forintból és néhány napból is „meg lehet úszni”, addig a tanácsadás hónapokat, akár éveket és tetemes összeget is tud jelenteni

Összegezve a tréning és tanácsadás közti különbséget talán egy korábbi, a készletezéssel kapcsolatos ismereteket taglaló írásunk záró gondolata tudná, ahol trénerünk, Bóna Krisztián érzékletesen így írta le a különbséget: „Ha úgy tetszik, a tréningeken orvosokat képzünk, a tanácsadás során pedig inkább mi magunk gyógyítunk”.

Hajas Gabriella

oktatási vezető, MLBKT

Mikor érdemes kihelyezett tréningben gondolkodnia egy vállalatnak?

Kihelyezett képzés:

Ideális létszám: Akár már 4-5 főtől

Helyszín és utazás: Vállalati vagy külső helyszín a munkahelyhez közel, utazási költség nélkül

Ismeretanyag: Vállalatra specializált tematika

Tudásmegosztás: Csak vállalaton belül

Kapcsolati háló: Csak vállalaton belül

Nyílt képzés:

Ideális létszám: 4-5 fő alatt

helyszín és utazás: Külső helyszín (képző intézmény vagy egyéb) utazási költséggel

Ismeretanyag: Kötött tematika

Tudásmegosztás: Más iparágak, gyakorlatok az eltérő résztvevői kör miatt

Kapcsolati háló: Kiváló kapcsolatépítési lehetőség

A tréning központ bemutatja: Az elmúlt 5 év számokban…

Az év vége minden vállalat életében az összegzés ideje. Ez az MLBKT-ban sem volt másként. Úgy gondoltuk, beszédesek azok a számok, amelyek képzési tevékenységünket kísérik, egyúttal információt nyújtanak a velünk kapcsolatban álló logisztikai tevékenységet folytató vállalatokról is. Látlelet következik, szigorúan csak az MLBKT szűrőjén keresztül.

Pályaorientáció és logisztikai szakképzés

Társaságunk egyre több olyan megkeresést kap, amely valamely logisztikai szakképzést folytató intézménytől érkezik. Ezek az intézmények keresik a kapcsolatot a szakmával, mert szeretnék növelni tanulóik elhelyezkedési esélyeit és bővíteni látókörüket. 2017 végén két intézményben is volt lehetőségünk néhány interaktív, pályaorientációs program megtartására.

Elsőként a Teleki Blanka Közgazdasági Szakgimnáziumba látogattunk el, ahol közel negyven diáknak két csoportban, interaktív előadást tartottunk. Szem előtt tartva a korosztály jellemzőit és kihasználva a versenyszellemet egy digitális játék segítségével kezdtünk el a logisztika színességéről és a lehetséges karrierutakról beszélgetni. Szó esett néhány kiemelt szakterülethez szükséges kompetenciáról, fizetésekről, a szakmában rejlő jövőbeli lehetőségekről és arról, hogy mely egyéb szempontokat érdemes figyelembe venni gyakorlati hely vagy munkahely választásánál. Második alkalommal a Bethlen Gábor Szakgimnáziumba látogattunk el hasonló programmal.

Mindkét alkalommal megfigyelhető volt a számos érdeklődő, a programra és játékra, interakcióra fogékony, gondolkodó diák, de legalább ugyanennyien ülték végig passzívan, érdeklődés nélkül a programot. A tanárok elmondása alapján a végzettség megszerzése után sajnos nagy számban hagyják el a meg sem kezdett pályájukat a fiatalok és motiválni őket, érdeklődésüket felkelteni az oktatás során is nehéz. Véleményük szerint nagy szükség lenne továbbá több vállalat jelenlétére a szakképzési rendszerben.

A tanárok részéről az igyekezetet tapasztaltuk és azt, hogy fontosnak tartják a diákok fejlődését, a gyakorlati élettel való tapasztalatszerzést. Ennek érdekében több esetben gondolkodnak olyan pályaorientációs napok megszervezésében is, amelyekre gyakorló szakembereket hívnának meg a logisztika széles spektrumából.

Fontosnak tartjuk ebben a témában Némon Zoltán véleményét is bemutatni. Zoltán amellett, hogy az MLBKT oktatója, jelenleg egy vidéki szakgimnáziumban is tanít, így frissen szerzett tapasztalatokkal rendelkezik a hazai szakképzés helyzetéről.

 

Melyik középiskolában és milyen témaköröket (tantárgyakat) oktatsz?

Jelenleg az aktuális OKJ-s tematika szerint az újszászi Rózsa Imre Szakgimnáziumban oktatok hat tantárgyat az érettségi utáni 2 éves szakképzési forma 13. évfolyamán. A hat tantárgy a következő: Közlekedési alapfogalmak, Raktározási folyamatok, A raktározás szerepe az ellátási láncban, Raktár működtetése és mutatószámai, Speciális áruk raktározása, Vezetés, szervezés gyakorlat. Az első két tantárgy időkerete: heti 3-3 óra, a további négy tantárgyé heti 1-1 óra tantárgyanként.

Hol látod a legnagyobb kihívást a logisztikai szakképzésben mint gyakorló oktató?

A legnagyobb kihívást, illetve problémát abban látom, hogy az OKJ-s tematikában meghatározott óraszámban szerepel a duális képzés követelményének eleget tevő gyakorlati oktatás, de ezt az iskolarendszerű képzésben a legtöbb oktatási intézményben nem sikerült megvalósítani, mivel hiányoznak azok a konstrukciók, amely az iskolák és működő vállalkozások kapcsolatát jelentik. Ezért a gyakorlati oktatást is legtöbbször tanteremben bonyolítják, amely csak kényszermegoldás.

A másik problémát az jelenti, hogy az új oktatási intézményekben, a szakgimnáziumokban gyakran hiányoznak a szakképzett oktatók, így olyan tanároknak adják az egyes tantárgyakat, akik életükben nem foglalkoztak logisztikával, és óráról órára készülnek fel szakirodalmak átolvasásával.

Milyenek a fiatalok jelenlegi tapasztalataid alapján? Hogyan állnak hozzá a logisztikához mint szakmához?

A saját tapasztalatom alapján a fiatalokat három csoportba tudom osztani:

Vannak, akik komolyan veszik a képzést és céljuknak tekintik a tanfolyam elvégzését és a szakmában való érvényesülést.

Vannak, akik egyetemi, illetve főiskolai felvételük meghiúsulása miatt átmeneti megoldásnak tekintik csak az oktatást, hogy kihasználva az ingyenes lehetőséget, részt vegyenek a képzésben, de esetleges felvételük esetén akár az első év után is abbahagyják tanfolyami tanulmányaikat.

És vannak, akik pedig érettségi utáni időhúzásnak tekintik a tanfolyamon való részvételt, azután „majd csak adódik valami”. Ez utóbbiakból még lehet logisztikus, ha szemléletmódjuk idővel változik.

Véleményed szerint ezzel a képzettséggel mennyiben tudnak megfelelni a vállalati igényeknek a frissen végzett logisztikusok?

Sajnos a gyakorlati tapasztalatok hiánya azt eredményezi, hogy az OKJ-s elméleti oktatás után, ha valaki érdemlegesen akar részt venni egy-egy vállalkozás logisztikai feladataiban, akkor szükség van egy ún. gyakornoki „utóképzésre”, ami egyrészt a konkrét vállalati folyamatok készség szintű elsajátítását, másrészt a tanult elméleti anyag releváns részeinek átismétlését kell, hogy jelentse.

Hajas Gabriella

oktatási vezető, MLBKT