MLBKT Tréning Központ naplója

Újévi ajánlatunk

10%-os early pig kedvezmény nyílt tréningjeink listaáraiból 2021. január 31-ig.

Kezdje szerencsésen az évet és jelentkezzen hamarosan induló képzéseinkre!

Induló képzéseink és jelentkezési határidők

Képzési napok:
2021.02.04-05. és 12.

Jelentkezési határidő:
2021. január 25.

A beszerzés szakmai alapjai kezdőknek

Képzési napok:
2021.04.13-14.

Jelentkezési határidő:
2021. április 3.

A beszerzési projektvezetés szakmai alapjai

Képzési napok:
2021.03.23-24.

Jelentkezési határidő:
2021. március 13.

Pénzügyi ismeretek gyakorlott beszerzőknek

Képzési napok:
2021.04.28-29. + mentoráció

Jelentkezési határidő:
2021. április 18.

Lean szemléletű problémamegoldás a gyakorlatban

Képzési napok:
2021.04.08-09. és 16-Jelentkezési határidő:
2021. március 29.

Kommunikáció és együttműködés

Képzési napok:
2021. tavasz

Jelentkezési határidő:
folyamatos

Logisztikai kontrolling

Képzési napok:
2021. tavasz

Jelentkezési határidő:
folyamatos

Készlettervezés

Képzési napok:
2021. 04. 27-28.

Jelentkezési határidő:
2021. április 17.

Beszállítóértékelés alapjai és kihívásai

Képzési napok:
2021. 03. 09-10.

Jelentkezési határidő:
2021. február 27.

Beszállítói kockázatmenedzsment

Képzési napok:
2021.05.20., 27. és 06.03.

Jelentkezési határidő:
2021. május 10.

Logisztikai folyamatok mérése és hatékonysága

Képzési napok:
2021. 02. 22-23. és 03. 01-02.

Jelentkezési határidő:
2021. február 12.

Projektmenedzsment a logisztikában

Képzési napok:
2021. 03. 08.

Jelentkezési határidő:
2021. február 26.

Incoterms (HU)

Képzési napok:
2021. 02. 18-19.

Jelentkezési határidő:
2021. február 8.

Tárgyalási alapismeretek beszerzőknek

Képzési napok:
2021. tavasz

Jelentkezési határidő:
folyamatos

Szállítmányozási és fuvarozási ismeretek

Képzési napok:
2021. tavasz

Jelentkezési határidő:
folyamatos

Ellátási lánc menedzsment

Képzési napok:
2021. 02. 18-19.

Jelentkezési határidő:
2021. február 8.

Vámismeretek

Képzési napok:
2021. 03. 19.

Jelentkezési határidő:
2021. március 9.

Logisztikai szolgáltatások kiszervezése (indirekt)

Képzési napok:
2021. tavasz

Jelentkezési határidő:
folyamatos

Járattervezés

Képzési napok:
2021. 04. 23.

Jelentkezési határidő:
2021. április 13.

Beruházások beszerzése és kihívásai (indirekt)

Képzési napok:
2021. 03. 25-26.

Jelentkezési határidő:
2021. március 15.

Származási ismeretek

Képzési napok:
2021. 06. 01-02.

Jelentkezési határidő:
2021. május 22.

Beszállítói tárgyalás felsőfokon

Képzési napok:
2021. tavasz

Jelentkezési határidő:
folyamatos

Gyűjtőszállítmányozás (fókuszban a közút)

Képzési napok:
2021. 04. 16.

Jelentkezési határidő:
2021. április 6.

Monopol beszállítókkal való együttműködés

Képzési napok:
2021. 03. 04., 11. és 18.Jelentkezési határidő:
2021. február 22.

Lean menedzsment és gyakorlati eszközök

Képzési napok:
2021.05.10-11. és 17-18.

Jelentkezési határidő:
2021. 04. 30.

Agilis vezetés

Képzési napok:
2021. tavasz

Jelentkezési határidő:
folyamatos

Lean menedzsment a szolgáltatásban

 

Honlapunkon elérhetőek a vállalati igényekre szabott kihelyezett tréningjeink és azok a témáink is, melyek tanácsadás formájában is megrendelhetőek. A programkínálat folyamatosan bővül!

Egyedi igények miatt kérje ajánlatunkat a trening@logisztika.hu e-mail címen!

Veszélyből lehetőség

Az ellátási lánc szakemberei nem álltak meg

Változások a Vámkódexben

Uniós végrehajtási rendelet módosítása

 

A gyakorlati végrehajtás során szükségessé vált az Uniós Vámkódex végrehajtásáról szóló (EU) 2015/2447 számú rendelet (VA) módosítása abból a célból, hogy jobban igazodjon mind a gazdálkodók, mind a vámhatóság igényeihez, valamint, hogy figyelembe vegye az uniós elektronikus rendszerek telepítésével kapcsolatos fejleményeket. A módosító rendelet (EU) 2020/893 számon 2020. június 30-án jelent meg az unió Hivatalos Lapjának L206 számában és 2020. július 20-tól hatályos.

 

A lényegesebb változások az alábbiak:

1. A 132. cikk c) pontját el kell hagyni:

Hibás áruk árának kiigazítása (A Vámkódex 70. cikkének (1) bekezdése)

Az áru ténylegesen kifizetett vagy kifizetendő árának az eladó által a vevő javára tett kiigazítása akkor vehető figyelembe a vámértéknek a Vámkódex 70. cikkének (1) bekezdése alapján történő megállapítása céljából, ha a következő feltételek teljesülnek:

c) a kiigazításra a vám-árunyilatkozat elfogadásának dátumát követő egyéves időtartamon belül kerül sor.

Az európai bíróság az egyik ítéletében érvénytelennek nyilvánította az 1 éves korlátozást.

Válassza Vámismeretek képzésünket, melyen kiemelten tárgyaljuk az Uniós Vámkódex változásait!

2. Belépési Gyűjtő Árunyilatkozattal kapcsolatos változások (182–186. cikk, 188-189. cikk)

  • A belépési gyűjtő árunyilatkozathoz kapcsolódó elektronikus rendszer
  • A belépési gyűjtő árunyilatkozat benyújtása légi úton, vízi úton, vasúton és közúton
  • Tájékoztatási kötelezettség a belépési gyűjtő árunyilatkozat adatainak a fuvarozótól eltérő személy általi benyújtásakor
  • A belépési gyűjtő árunyilatkozat nyilvántartásba vétele
  • A belépési gyűjtő árunyilatkozatokkal kapcsolatos kockázatelemzés és ellenőrzések
  • A belépési gyűjtő árunyilatkozat módosítása és érvénytelenítése
  • Az Unió vámterületére belépő tengerjáró hajó vagy légi jármű átirányítása

A Bizottság új elektronikus rendszert (ICS2) hozott létre az adatok feldolgozásának és az információcserének a támogatására.

 

3. Az áruk uniós vámjogi státusának igazolása TIR- vagy ATA-igazolványon vagy 302. formanyomtatványon (207. cikk)

A 302. EU-formanyomtatvány használatának lehetősége az uniós vámjogi státusz igazolására.

 

4. Postai küldemények (220. cikk):

Új szöveg:

A postai küldeményben lévő árukra vonatkozó átmeneti szabályok

(A Vámkódex 158. cikkének (2) bekezdése, 172. és 194. cikke)

(1) Az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 138. cikkének alkalmazásában a szóban forgó felhatalmazáson alapuló rendelet 141. cikkének (3) bekezdésében említett árukra vonatkozó vám-árunyilatkozatot akkor kell elfogadottnak, az árukat pedig átengedettnek tekinteni, amikor az árukat kézbesítik a címzettnek.

(2) Ha az árukat nem lehetett kézbesíteni a címzettnek, a vám-árunyilatkozatot be nem nyújtottnak kell tekinteni.

A címzettnek nem kézbesített árukat megsemmisítésükig, újrakivitelükig vagy a róluk valamely egyéb, a Vámkódex 198. cikkével összhangban történő rendelkezésig átmeneti megőrzés alatt állóknak kell tekinteni.

Mivel a postai küldemények bejelentésére vonatkozó szabályok átmenetiek, ezért ezen küldemények elfogadására és átengedésére vonatkozó szabályok szintén átmenetiek.

 

5. Áruk szállítása 302. NATO- vagy 302. EU-formanyomtatvánnyal (285-287a. cikk)

Az áruszállítás kibővült a 302. EU-formanyomtatvány használatának lehetőségével.

 

6. A 221. cikk kiegészül az alábbi (4) bekezdéssel:

Az áruk vámeljárás alá vonásában illetékes vámhivatal (A Vámkódex 159. cikke)

(4) A 2006/112/EK tanácsi irányelv XII. címe 6. fejezetének 4. szakaszában meghatározott, a harmadik területekről vagy harmadik országokból importált termékek távértékesítésére vonatkozó különös szabályozástól eltérő héa-szabályozás alapján az 1186/2009/EK tanácsi rendelet 23. cikkének (1) bekezdésével vagy 25. cikkének (1) bekezdésével összhangban behozatalivám-mentességben részesülő szállítmányban lévő áruk szabad forgalomba bocsátására vonatkozó árunyilatkozat tekintetében illetékes vámhivatal az a vámhivatal, amely abban a tagállamban található, ahol az áruk indítása vagy fuvarozása befejeződik.

Online rendelt küldemények vámkezelésének helye kisértékű és magánszemélyes vámmentes küldemények esetén.

 

7. Eljárás különleges lezárása katonai tevékenységekkel összefüggésben szállítandó vagy felhasználandó áruk esetében (új 323a. cikk)

 

8. A 324. cikk (2) bekezdés a) pontja kiegészül az alábbi kivétellel:

Az (1) bekezdés* azonban alkalmazandó azokban az esetekben, amikor az IM/EX aktív feldolgozási eljárás alá vont nem uniós árukat előzetes uniós felügyeletnek kellene alávetni, ha azokat szabad forgalomba bocsátás céljából bejelentették, azzal a feltétellel, hogy az IM/EX aktív feldolgozásra vonatkozó engedély jogosultja a vonatkozó felügyeleti intézkedésnek megfelelően rendelkezésre bocsátja az adatelemeket.

(*Az IM/EX aktív feldolgozási eljárás lezárása alkalmazásában újrakivitelnek kell tekinteni)

 

9. A 72-04. melléklet 19.3. pontja az alábbiak szerint módosul:

19.3. A kezességi tanúsítvány vagy a biztosítéknyújtás alóli mentességről szóló tanúsítvány érvényességének időtartama nem haladhatja meg az öt évet.

Ezt az időtartamot azonban a biztosítéknyújtás helye szerinti vámhivatal egy alkalommal legfeljebb öt évvel meghosszabbíthatja.

Amennyiben a biztosítéknyújtás helye szerinti vámhivatal a tanúsítvány érvényességi ideje alatt tájékoztatást kap arról, hogy a tanúsítvány számos változás következtében nem kellően olvasható, és azt az indító vámhivatal elutasíthatja, a biztosítéknyújtás helye szerinti vámhivatal érvényteleníti a tanúsítványt, és adott esetben újat állít ki.

A kétéves érvényességi idejű tanúsítványok érvényben maradnak. Azok érvényességének időtartamát a biztosítéknyújtás helye szerinti vámhivatal egy alkalommal legfeljebb öt évvel meghosszabbíthatja.

Az alakiságok és költségek csökkentése érdekében a TC31, TC33 okmányok érvényességének meghosszabbítása a korábbi 2 évről 5 évre.

 

10. Különleges bélyegző mintája (72-04. melléklet)

Leírásra került az eddigi gyakorlat, mely szerint az engedélyes kibocsátó (T2L egyszerűsített eljárás) is ezt a bélyegzőt használja.

(jandjcenter)

Változások nyílt képzéseinkben

Az MLBKT Tréning Központ fontosnak tartja hallgatói, oktatói és munkatársai egészségét, ezért összhangban a kormányrendelettel mi is meghoztuk a szükséges döntéseket, ezért márciusi, áprilisi és májusi nyílt képzéseink indulását halasztjuk. Addig is várjuk jelentkezéseiket, melyeket egyelőre érdeklődésnek tekintünk. Dolgozunk azon, hogy képzéseinket, amelyeknél lehetséges, átformáljuk online verzióban megvalósíthatóan. Minden jelentkezővel személyesen felvesszük a kapcsolatot a későbbi időpontok egyeztetése végett.

Amennyiben kérdése lenne oktatásainkkal, tanácsadással kapcsolatban írjon nekünk a trening@logisztika.hu-ra vagy keressen bennünket a következő mobil számok egyikén:

+36 20 971 02 39; +36 20 291 7351.

Vigyázzunk egymásra!

Üdvözlettel,

MLBKT Tréning Központ csapata

Fizetésfelmérés 2020

A tréningekhez is kapcsolódva a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság felmérést készít az ellátásilánc-menedzsment szakmában dolgozók fizetéséről.

Ha szeretne értesítést kapni az eredményekről, itt feliratkozhat!

FONTOS: az itt megadott adatokat a rendszer a felmérésben kapott anonim válaszaitól teljesen elkülönülten kezeli! Soha, semmilyen körülmények között nem hozzuk összefüggésbe válaszait az itt megadott adatokkal.

Kérem a felmérés eredményeit!

Megújult szakirányú továbbképzéseink honlapja!

Megújult szakirányú továbbképzéseink honlapja!

 

Sok-sok előkészítő munka és tervezés után megújult szakirányú továbbképzéseink honlapja. Az oldal nemcsak megjelenésében, hanem minden elemében praktikusabbá vált. A weblap átalakításánál fontosnak tartottuk, hogy tagjaink és hírlevél-olvasóink számára egy kinézetében modernebb, tartalmában pedig áttekinthetőbb honlapot hozzunk létre.

 

Az oldal stílusában illeszkedik az MLBKT arculatához és megfelel a reszponzivitás követelményének. A korábbi tartalmakat is átdolgoztuk, hogy közérthetőbbé váljon ügyfeleink számára és segítse a könnyebb és gyorsabb tájékozódást.

 

Miért érdemes ellátogatnia honlapunkra?

  • Korábbi hallgatóink véleménye alapján betekintést nyerhet a szakon folyó munkába.
  • Megismerheti a gyakorlati életben is tapasztalt oktatói gárdánkat.
  • Megtudhatja, hogy mennyivel kereshet többet, ha továbbtanul.
  • Ha továbbtanuláson gondolkodik, akkor itt minden információt könnyedén megtalál.
  • Továbbtanulási kisokosunk segít eligazodni az egyes továbbtanulási formák között.

 

Már több mint 600 fő választotta a BCE-MLBKT közös képzését!

Mégis bizonytalan abban, hogy megéri-e továbbtanulni? Jöjjön el 2019. április 25-én 17 órától megrendezésre kerülő nyílt napunkra, ahol jelen lesznek a képzések szakfelelősei és képzésszervezői, akik tájékoztatást adnak a továbbképzésekről és szívesen válaszolnak kérdéseire.

Szakképzési tagozat alakult

Megtartotta alapító ülését az MLBKT Szakképzési Tagozata

 

2018. november 28-án sor került az MLBKT Szakképzési tagozatának első alakuló gyűlésére a BGSZC Belvárosi Gazdasági Szakgimnáziumában.

A tagozat megalapításának célja:

  • logisztikai szakképzésben résztvevő tanulók gyakorlati tapasztalatszerzésének támogatása;
  • gyakorlati képzőhelyek és a tanulók közötti információáramlás biztosítása;
  • lehetőség biztosítása a szakmai fejlődésre a logisztikai hírek és események elérésével;
  • pályakezdők elhelyezkedési lehetőségeinek javítása.

Az alakuló gyűlést Némon Zoltán nyitotta meg. Zoltán maga is tanít fiatalokat, de emellett az MLBKT oktatója tréningjeinken is.

A megnyitót követően Csonka Endre, az MLBKT elnöke tartott előadást az MLBKT tevékenységéről, valamint az Első Pesti Malom Zrt. vezérigazgatójaként annak logisztikai tevékenységéről. Később kötetlen beszélgetést folytattak a 22 résztvevő tanulóval.

A rendezvény nagy sikert aratott, az újdonsült tagok kifejezetten hasznosnak és előremutatónak értékelték az alakuló gyűlést.

Mi foglalkoztatja a leendő logisztikusokat?

Az MLBKT 26. kongresszusának első napján ismét megrendezésre került az Országos Hallgatói Konferencia, amelyen idén is nagy számban (100 fő) vettek részt nappali és levelező tagozatos logisztikus hallgatók. A jövő logisztikusai idén is kerekasztal-beszélgetéseken tehették fel akár karrier, akár szakmai kérdéseiket vállalati szakembereknek. Mi foglalkoztatta 2018-ban a leendő logisztikusokat? Ezekből a kérdésekből válogattunk.

A beszélgetések során az alábbi témakörök kerültek fókuszba a hallgatók érdeklődése alapján:

  • Munkaerőpiac – Mi a fontos egy munkáltatónak? Gyakorlat nélkül lehet állást találni? Mennyire hasznosak a gyakornoki programok? Friss diplomás logisztikai mérnökként hol érdemes kezdeni? Miben más a külföldi munkavégzés? Milyen hamar érhető el a középvezetői pozíció? Hogyan alakul a munka-magánélet egyensúly a vezetői munkakörökben? Mennyire fontos a nyelvtudás? Humán erőforrás vs. automatizáció?
  • Továbbtanulás – Mesterszak vs. munka és levelező szak.
  • Logisztikai karrier: munkakörök, tevékenységek, feladatok, szakmai kihívások, vezetői karrier és döntésből eredő hibák, szerepek egyéni és csapat szinten.
  • Digitalizáció társadalmi hatásai a logisztikára. Hogyan alkalmazkodjunk a digitális folyamatokhoz?
  • Automatizáció és robotizáció a gyártás, a raktározás és az anyagtovábbítás terén. Automata raktárak működési alapelvei és gazdasági, munkaerő piaci háttere.
  • Lean implementáció, változásmenedzsment és kaizen kultúra.
  • Beszállítókezelés
  • Fenntartható fejlődés
  • Tervezési folyamatok: értékesítés előrejelzés és pontosság, igény alapú tervezés, MRP bevezetés, portfólió tisztítás.
  • Szállítási módok, fuvarparitások, nemzetközi szállítmányozás, disztribúciós rendszer átalakításának kérdései.
  • Vevői elégedettség mérése, szolgáltatásminősítés és KPI rendszerek
  • Konkrét vállalati példára irányuló kérdések

A kerekasztaloknál a következő gyakorlati szakemberekkel lehetett beszélgetni:

  • Antal lldikó Ágnes, ügyvezető, Hungarian Alliance Logistics Kft. (Renault)
  • Barla-Szabóné Illés Nóra, ellátási lánc vevőkapcsolati vezető, Coca Cola HBC
  • Dósai Tamás, logisztikai vezető, Pick Szeged Zrt.
  • Kis Gábor, csoportvezető, Robert Bosch Elektronika Kft.
  • Kovács Marcell, ügyvezető igazgató, MASPED Logisztika Kft.
  • Kovács Nikoletta, IT stratégiai beszerző, Fundamenta-Lakáskassza Zrt.
  • Pekár János, beszerzési vezető, Kühne+Nagel Kft.
  • Róth Dániel, Warehouse Operation Manager, Syncreon Hungary Kft.
  • Szabó Zoltán, osztályvezető – Expedíciós Osztály, Richter Gedeon Nyrt.
  • Takács László, belföldi fuvarozási és logisztikai vezető, Gartner Intertrans Hungária Kft.

 

Hajas Gabriella

oktatási vezető, MLBKT

Szerepek útvesztőjében

A legfontosabb soft skill az önismeret, de a legtöbb magyar vezetőből ez sajnálatosan hiányzik – mondja Tűri Béla, aki szerint legyen szó bármilyen tréningről, képzésről: akár kommunikációs, tárgyalástechnikai, stresszkezelő vagy változásmenedzsment, a siker önmagunk megismerésével kezdődik.

Idei negyedik tréneri interjúnkat az MLBKT SCM Tréning Központjának egy olyan oktatójával készítettük, aki nem a szigorúan vett szakmai témákban lehet a vállalkozások segítségére, hanem az ún. soft skillek fejlesztése a szakterülete. 2017-ben ennek apropóján volt az MLBKT novemberi kongresszusán a „H2R az emberibb erőforrás- Megkeresni, megtalálni, megőrizni” c. szekciójának is a vezetője, ami a jelenlegi munkaerőhiányos magyar piacon a hallgatóság véleménye, érdeklődése alapján nagyon „betalált”.

Eredetileg természettudományos végzettséggel rendelkezik, de az oktatás soha nem állt távol tőle – mondja pályája kezdeti szakaszáról Tűri Béla. Szülei pedagógusok voltak, mint ahogy a tágabb családban sokan mások, és az ELTE TTK-n ő is csak azért nem szerzett tanári diplomát, mert akkoriban egy szakos tanárok nem végezhettek. Így maradt az eredeti szerelem, a térképészet és a hidrológia; a két diplomához később a Közgázon egy harmadikat is begyűjtött, áruforgalmi szakon.

Első munkahelye a Magyar Alumíniumipar Tröszt bányahidrológiai osztálya volt, majd később saját vállalkozást alapított: komplex nyomdai szolgáltatásokat vezényelt le a megrendelők részére. „Amolyan közvetítőként összekapcsoltam a keresletet a kínálattal. Nem volt idegen a terület, mert a térképészet keretein belül rengeteg nyomdászati ismeretet is tanultunk”, mondja erről az időszakról. Ekkor keresték meg az éppen kialakulóban lévő magyar tréningpiacon tevékenykedő ismerősei, hogy tartson értékesítési képzéseket. „Nem volt jó véleményem az akkori képzésekről, mert amerikai kurzusokat vettek át mindenféle változtatás nélkül, és azok borzalmasan idegennek hatottak a magyar közegben. De kipróbáltam magam, adaptáltam a módszereket a hazai viszonyokra, és rájöttem, hogy ez nekem tetszik. Egyre jobban élveztem,  mivel az oktatás, sok sikerélményt adott, így pár év után már kizárólag ezzel foglalkoztam”, mesél Tűri Béla arról, hogyan kötött ki a felnőttképzési piacon.

Stabil értékrendre alapozva

Jó képzést csak az tud nyújtani, aki magát is folyamatosan képzi – vallja a szakember. Ő is folyamatosan újabb és újabb ismereteket szerez: elvégzett már life coach és business coach iskolát, mediátorképzőt, jelenleg pedig a master coach végzettség megszerzésén dolgozik. „Ebben a szakmában, amikor közvetlenül az emberek elé kell kiállni és megmérettetni, fokozottan bennem van az, hogy biztosan tudok-e én eleget? Korábban ez okozott egy kis szorongást, de ma már megtanultam kezelni az érzést. Ettől függetlenül a felelősséget soha nem felejtheti el az ember. A személyiség- és készségfejlesztő tréningeken nagyon kis dolgokkal is óriási eredményeket lehet elérni, de ugyanúgy el is lehet rontani dolgokat. Már csak ezért is folyamatosan képzem magam”, mondja.

A személyiség szerepe meghatározó minden képzésnél, még a szakmai tanfolyamokon is. Tűri Bélának a másfél évtizedes tréneri munkája során világossá vált, hogy bármilyen képzésbe is kezd bele az ember, a legnagyobb feladatot a résztvevők számára önmaguk megismerése, jobb megértése fogja jelenteni. Ezért nála a tréningek is, bár csoportokat kezel, az egyénekről, a személyekről szólnak – arra törekszik, hogy mindenki úgy érezze, kimondottan neki szólt a képzés, személyesen is kapott valamit, amit elvihet magával. „Egy ilyen tréning után nem arra fognak elsősorban emlékezni, hogy mit mondtam, hanem arra, mit éreztek azon a napon. Ha a szó jó értelmében sikerült hatást gyakorolnom rájuk, akkor ebből születik meg valami. Ha a későbbiekben felidézik azt az érzést, tudnak hozzá társítani egy-két gondolatot is, ami akkor szöget ütött a fejükbe. Egy kétnapos tréningen nagyjából ennyit lehet elérni, de ez  nem kevés”, mondja Tűri Béla.

Minden tréningen sokat tanul az oktató is, hiszen minden csoport más, mindig változnak a kihívások. „Igyekszem elérni, hogy komfortosan érezzék magukat abban az egy-két napban az emberek, még ha esetleg nem is szívesen jöttek a képzésre. Ebben segít, hogy a mondandóm mögött úgy érzem egy stabil értékrend, világkép van, aminek az alapjait még otthonról hoztam magammal és az évek tapasztalása szilárdított meg. A résztvevők érzik, hogy mindig elfogadom őket. Nem kell velem feltétlenül mindenben egyetérteniük, de ez a stabil látásmód, amire bármilyen téma ráépül, ad egyfajta biztonságérzetet számukra, ami aztán megkönnyíti az elhangzottak befogadását”, árulja el szakmai ars poeticájának egy részletét.

Nem lehet előre mindent megtervezni. Egy vázat mindig készítek az elvárások és a csoport összetétele alapján, aztán a csoport, az emberek ismeretében a helyszínen finomítva, azt veszem elő az eszközkészletből, ami a legjobban illeszkedik a résztvevőkhöz. Nincs tuti módszer, vagy eszköz. A hitelesség, önazonosság az, ami az eredményekhez vezethet. De bármi legyen is a téma, az elvárás, az interaktivitás, a tapasztalati tanulás rendkívül lényeges.

Ismerd meg önmagad!

Felmerül persze a kérdés, hogy mi szükség van ilyen jellegű soft skill képzésekre egy alapvetően szakmai fókuszú oktatóközpontnál, mint az MLBKT SCM Tréning Központja  is? Tűri Béla szerint a szakmai képzésekhez nagyon is hozzátartoznak az emberre fókuszáló tréningek és a nyitott, innovatív cégek az utóbbi években felismerték ezt, és egyértelműen ebbe az irányba tartanak. „Szakmai képzésre általában akkor küldik az embereket, amikor valami változás következik, vagy szeretnék, ha változás történne. A gond azzal van, hogy erről a változásról nem beszélnek azokkal, akiket elküldenek a tréningre. Bennük meg ott motoszkál a kisördög. Minek kell ez az új módszer? Miért akarunk változtatni a folyamatokon? Talán leépítések lesznek? Nagyon fontos lenne megérteni már az elején, hogy addig semmilyen stabil változás nem érhető el, amíg az embereket  képessé nem tesszük és fel nem készítjük a változásokra. Különben befeszülnek, ellenállnak, és ezer módját kitalálják annak, hogy az új az miért nem jó és a régi miért volt jobb. Ezeket a félelmeket kell eloszlatni, ezt az ellenállást kell megszüntetni célirányos képzésekkel”, magyarázza a személyiségre koncentráló tréningek szélesebb összefüggéseit a szakember.

Lényeges, hogy az ilyen képzéseken a vezetők is minél nagyobb számban vegyenek részt. Minden változási folyamat alfája és omegája a vezető, hiszen a változást nem lehet alulról menedzselni, nem lehet tolni, csak húzni. Ha maga a vezető nem akarja igazán, vagy nem érti a változás irányát és mikéntjét, akkor minden marad a régiben.

A hazai menedzserek leginkább az önismeret hiányával küzdenek, minden további nehézség, probléma alapvetően erre vezethető vissza – állítja tapasztalatai alapján határozottan Tűri Béla. Mindenkinek meghatározó módon a személyiségéből fakad, hogy egy adott csoportban milyen szerepet szeret, vagy szeretne betölteni. A probléma ott van, hogy sok vezető nincs tisztában a saját csoportszerepével, és felvesz (vagy ráerőltetnek) egy olyat, amiben nem tud igazán hatékonyan dolgozni. Pedig – és ez a dolog iróniája – bármelyik  önazonos csoportszerepével lehet valaki jó vezető, nem kellene egy elképzelt vezetői stílushoz, magatartásmintához alkalmazkodnia. Ha nincs tisztában saját szerepképével valaki, akkor elvállal olyan beosztásokat is, amiben nem érzi jól magát – míg végül olyan pozícióba kerül, aminek betöltésére teljességgel alkalmatlan.

Az önismeret hiányának van egy további súlyos következménye is: amikor a vezetők titkolják gyengeségeiket. Ezt viszont jellemzően az erősségeik túlpörgetésével teszik, és így lesz egy határozott, karakán vezetőből stresszhelyzetben egy üvöltöző, elmebeteg kretén – fogalmaz keményen a szakember. Nem a gyengeségeikből lesznek a problémáik, hanem az erősségeikből. Mindez nem következne be, ha rájönnének, hogy szabad gyengének mutatkozni, szabad beismerni a hiányosságokat, mert úgy bizonyos dolgokat könnyebben el is enged az ember.

„Hihetetlen energiák mennek veszendőbe vállalatoknál amiatt, hogy a vezetők nem hajlandók szembenézni a problémákkal és nem hajlandók kiadni a kezükből a döntést és a felelősséget. Jártam olyan cégnél, ahol a vezérigazgatónak volt joga eldönteni, ki állhat be a céges parkolóba. Nem akartam elhinni. Tényleg azért kapja a fizetését, hogy ilyenekkel foglalkozzon? Ahelyett, hogy lefektetnének szabályokat, majd azok alapján a portás dönthetne arról, hogy ki hajthat be és ki nem. Ő is szívesebben dolgozna, mert nem csak végrehajtó lenne, hanem az adott keretek között meglenne a cselekvési szabadsága. És számtalan hasonló helyzet van. Bár szeretjük első hallásra ezt tagadni, de az ember nem a fizetéséért dolgozik, hanem a sikerélményért, amit nagyon egyszerű lenne megadni nekik. Csupán meg kellene hagyni a döntési és cselekvési kompetenciát a saját területükön, hagyni, hogy felelősséget vállaljanak. Ha a vezetők többet járnának tréningekre, könnyebben felismernék ezt, és hatékonyabban tudnák irányítani vállalatukat”, említ még egy hiányosságot Tűri Béla.

Schopp Attila

Ahogyan a tréner látja: GENERÁCIÓK ELLENTÉTE

Ahogy az Y generáció a beosztotti státuszból lassan belép a vezetői korba, egyre gyakrabban kerülnek elő a tréningeken a különböző generációk gondolkodásában, viselkedésében megmutatkozó eltérések, amelyek gyakran még a puszta kommunikációt is megnehezítik. A különbségek érzékeltetésére Tűri Béla elmesélt egy játékot. A csoport több csapatra oszlik, külön asztalokhoz ülnek, a feladatuk pedig az, hogy az előttük lévő betűkből minél több négybetűs szót rakjanak ki. Ezt csak egyvalaki nem tudja, akit előtte kiküldtek a teremből. Amikor behívják, a tréner szó nélkül leülteti egyedül egy asztalhoz, és magára hagyja. Az illető látja, hogy a többiek valamit csinálnak – a kérdés az, hogy mit fog ő tenni?

Az X generáció (jellemzően már 40-es, 50-es) tagjai ilyenkor tipikusan nem kérdeznek, nem szólnak semmit, hanem megpróbálják kitalálni a feladatot, és nekiállnak maguk is szavakat kirakni, mondjuk a lehető leghosszabb szót. Mivel több csapat van, feltételezik a versenyhelyzetet, és nem is próbálnak segítséget kérni, egyedül akarják megoldani a feladatot.

Az Y generációsok jellemzően felállnak, körbejárnak, „csatlakozni akarnak”, megnézik vagy megkérdik a többieket, hogy mi a feladat – ezt ugyanis senki nem tiltotta meg nekik. Ha nem kapnak választ, inkább nem csinálnak semmit, mert nem akarnak feleslegesen dolgozni, és ne nézzék őket hülyének, hogy nem mondják meg nekik a feladatot. „Egy Y általában kevéssé tekintélytisztelő, nem rejti véka alá a véleményét, és az sem zavarja, ha emiatt arrogánsnak nézik. Ha pedig nem találja meg a cégben, amit keres (jellemzően kellemes munkahelyi környezetet, kihívást, élményszerű munkát, inspiráló közeget, jó hangulatú csapatot), gondolkodás nélkül továbbáll. Nem azért mert ő egy hanyag, semmirekellő fráter, hanem mert ő, ők ilyenek. Mi pedig X-esek másmilyenek, és ez így van jól. Ezt (is) kell megérteni egy vezetőnek, és ebből a különbségből nem ellentétet, hanem előnyt kell kovácsolnia”, árnyalja még a képet Tűri Béla.

Tűri Béla

Tréner, business- és life coach, mediátor

Béla több mint egy évtizede vesz részt felnőttképzésekben, különböző tréningek megtartásában: kommunikáció, értékesítés, időgazdálkodás, tárgyalástechnika, stressz- és változáskezelés, selfness, speciális geocaching típusú outdoor programok (projekt szimuláció, stratégiaalkotás), valamint kiválasztásokban, Lean-Kaizen alapú vezető fejlesztő programokban, folyamatfejlesztésben és szervezet átalakításban, csoportos coachingok vezetésében. “ÉNTÉRKÉPÉSZ” life- és business COACH-ként, mediátorként egy sokkal mélyebb, személyes szinten segít életviteli, párkapcsolati, de ugyanígy gazdasági, üzleti döntésekben, krízis helyzetben vagy a változásban, a változtatásban, karrierút alakításában.

“Azt gondolom, a „kulcs” a változás, de mindenekelőtt a változás képességének megszerzése. Ehhez azonban a felismerés, a „beismerés” és az eltökéltség mellett elengedhetetlen a Megismerés, egy Új Tudás megszerzése. Egy „más gondolkodás” elsajátítása, önmagamról, a környezetemről, és annak megértése, hogy hogyan működök Én, és hogyan működnek Mások…” 

Annyira különbözően és mégis végtelenül egyformán.

A tudást integrálni kell

A logisztika szakmai részterületeit számos különféle képzésen el lehet sajátítani. Nem olyan egyszerű viszont, ha valaki a nagyobb, átfogó képpel is meg szeretne ismerkedni – pedig a közép- és felsővezetőknek már a folyamatok, rendszerek egymásra hatását, fejlesztésük mikéntjét is látniuk kell. Szerencsére az MLBKT SCM Tréning Központjánál erre is van lehetőség.

A szakma igényeihez képest ma sem képeznek elég logisztikai szakembert Magyarországon – mondja Dr. Gelei Andrea egyetemi tanár, a Corvinus Egyetem Logisztika és Ellátási Lánc Menedzsment Tanszékének korábbi, alapító vezetője, jelenlegi oktatója, az MLBKT trénere, aki eddig is sokat tett annak érdekében, hogy legyenek itthon magasan képzett logisztikusok. Hazánkban az elsők között kezdett tudományos alapokon a logisztikával foglalkozni: a Rajk László Szakkollégium tagjaként végzett a Corvinus elődjén, és maradt is az egyetemen, mint a rendszerváltás után frissen megalakult Vállalatgazdaságtan Tanszék, illetve a szintén akkoriban alapított MLBKT munkatársa. Hamarosan elindították a Termelésmenedzsment és logisztika szakirányt az akkor még ötéves, osztatlan képzésen, melyben már külön tantárgyként szerepelt például a beszerzési és a disztribúciós logisztika is.

Amikor viszont a hazai felsőoktatás átállt a bolognai rendszerre, a logisztika gazdasági ágának oktatása alapvetően a mesterképzés terepére szorult vissza. Bizonyos modulok, specializációk elérhetők alapszakokon is, részterületeket több intézményben is tanítanak, de átfogó, rendszerszintű ismereteket csak mesterképzés keretében (Logisztikai menedzsment, illetve újabban Ellátásilánc -menedzsment szakon) lehet szerezni.

Régebben viszont még ott sem – teszi hozzá Gelei Andrea. Az a generáció, amelyik ma leginkább vezetői pozícióban van a gazdaságban, átfogó logisztikai képzést nem kapott az iskolapadban, legfeljebb egyes részterületeiről tanulhatott. Munkájuk során ezek a vezetők rengeteg tapasztalatot összegyűjtöttek, számos ismeretet összeszedtek, de strukturált tudást nem kaphattak.

Integrálni a tudást

Ezt a strukturált tudást kínálja az SCM Tréning Központ két képzése, a Logisztikai folyamatok menedzsmentje és az Ellátásilánc-menedzsment. Közös vonásuk, hogy azt a folyamat- és rendszerszemléletet kívánják erősíteni, amelyet az egyes funkcionális területekre (pl. raktárgazdálkodás, készletgazdálkodás, kereslet-előrejelzés) fókuszáló képzések csak korlátozottan tudnak megvalósítani.

A ma is meghatározó képzési portfólió az MLBKT-ban alapvetően a Tréning Központ megalakításával párhuzamosan megszületett, mondja Gelei Andrea, aki oktatási alelnökként segítette annak létrejöttét. Többszintű képzést képzeltek el, ahol az első szintet az operatív területeken dolgozóknak kínált, fent említett funkcionális tréningek jelentik. Hiába oktatják ezeket is rendszerszemlélettel, szükség volt mellettük olyan, integráló jellegű képzésekre is, amelyekben hangsúlyosan megjelenik az a fajta folyamat- és rendszerszemlélet, amely logisztikává teszi a logisztikát; ennek alapján alakították ki a két kurzust, idézi fel a múltat Gelei Andrea.

A Logisztikai folyamatok menedzsmentje a középvezetőknek szól. Ők tipikusan azok a szakemberek, akik valamelyik operatív területről kerültek kiemelésre, hogy a logisztika egy nagyobb alrendszerét és annak folyamatait felügyeljék, irányítsák. „Mondjuk valaki raktárvezetőként kiismerte annak a területnek minden csínját-bínját, de előrelép a vállalati ranglétrán, és disztribúciós vezető lesz. Hirtelen olyan feladatokkal találja szembe magát, amelyekkel korábban nem kellett foglalkoznia: szállítási folyamatokat kell irányítania, esetleg készletezési döntéseket hoznia. Már nem az egyes részterületek részkérdéseivel kell foglalkoznia, hiszen arra ott vannak a szakemberek. Az összefüggések, a kapcsolódó problémák átlátása válik innentől az ő elsődleges feladatává, és ehhez gyakran hiányzik az átfogó tudás. Ahogy a logisztika presztízse nő a vállalatokon belül, egyre több cégben lesz szükség ilyen középvezetőkre, akik összefognak bizonyos logisztikai alrendszereket, így a képzés iránti igény szerintünk még nőni is fog”, véli Gelei Andrea.

Az Ellátásilánc -menedzsment képzés egy szinttel magasabban helyezkedik el. Ez már leginkább a vállalatok felső szintű logisztikai vezetőinek szól, és már nem csupán a belső folyamatok összehangolására fókuszál, hanem több, egymással együttműködő cég – vagyis egy teljes ellátási lánc – munkájának megszervezésére, a vállalatok feletti folyamat- és rendszerintegrációra.

Akár a közép-, akár a felsővezetői szintről van is szó, már nem annyira az új ismeretek átadása a lényeg, hanem inkább a meglévő tudás rendszerezése. „Ezek a vezetők már hosszú évek, évtizedek óta dolgoznak a logisztika különböző területein. Rengeteg tudást és tapasztalatot felhalmoztak, csak esetleg nem gondolták végig, hogy mit miért csinálnak, miért pont olyanok a folyamatok, amilyenek, és hogyan lehetne másképp csinálni egy-két dolgot. Úgy is mondhatnám, hogy a puzzle darabjai mind ott vannak a fejükben, csak segíteni kell kirakni a képet, és legfeljebb kiegészíteni azt egy-két, még hiányzó darabbal. Hozzuk a példákat a raktározás, a készletezés, a szállítmányozás területéről, de ezeken keresztül az összefüggéseket, a folyamatokat, a rendszerszemléletet ragadjuk meg”, mondja a két kurzus központi eleméről Gelei Andrea.

Fontos célkitűzés, hogy a résztvevők a képzés végén ott is meglássák a folyamatokat, ahol eddig nem is gondoltak rá. A képzésen részt vevő csoportok közös gondolkodása során előkerülnek a folyamatszemlélethez leginkább illeszkedő irányítási és szervezeti struktúrák, az alkalmazható legjobb gyakorlatok vagy az olyan újdonságok, mint az agilis folyamatfejlesztés.

Közös gondolkodás

Az oktató legfőbb célja ezeken a képzéseken, hogy gondolkodásra késztesse a résztvevőket. Különféle interaktív módszerekkel (esettanulmányok, videók elemzése, szimulációs játékok) éri el Gelei Andrea, hogy a vezetők felismerjék a hétköznapi munka mögött rejlő folyamatokat, azok mikéntjét és összefüggéseit. A termelésből sokaknak például már ismert lehet a lean menedzsment, de nem egyértelmű, hogyan lehet annak a szemléletét és eszköztárát átültetni a logisztikára. A termelés jellemzően egy lineáris folyamat, meghatározott inputokkal és jól definiált outputtal, míg egy logisztikai folyamatban hurkok is lehetnek, egy-egy erőforrást több folyamatelem is felhasználhat. „Nem könnyű lean szemléletben gondolkodni a logisztikáról, de ennek végiggondolása a kurzusok egyik alapvető célkitűzése”, mondja Gelei Andrea.

Ezzel összefügg egy másik fontos célkitűzés is – nevezetesen, hogy a résztvevők a képzés végén ott is meglássák a folyamatokat, ahol eddig nem is gondoltak rá. A tervezés és gyakorlatilag bármelyik másik menedzsment probléma megoldása is értelmezhető folyamatszemléletben, és érvényesíthetők rájuk a lean elvei, vagyis a folyamatban rejlő veszteségek kiküszöbölése. A képzésen részt vevő csoportok közös gondolkodása során előkerülnek a folyamatszemlélethez leginkább illeszkedő irányítási és szervezeti struktúrák, az alkalmazható legjobb gyakorlatok vagy az olyan újdonságok, mint az agilis folyamatfejlesztés. Különösen a felsővezetőknél fontos, hogy átlássák, hogyan és milyen módszerekkel érdemes fejleszteni meglévő folyamataikat, milyen versenyelőnye származhat ebből vállalatának.

Természetesen egy ilyen képzésen nem csak az oktatótól, hanem egymástól is sokat tanulhatnak a résztvevők. Különféle vállalatoktól, különféle szakmai háttérrel érkeznek a „diákok”, sokszor még egy virtuális ellátási láncot is ki lehet alakítani az ott lévőkből. A bennük rejlő tudás „előcsalogatása” és a többiek rendelkezésére bocsátása szintén lényeges eleme mindkét kurzusnak.

„Ja, most már értem, miért így csináljuk ezt!” – Gelei Andrea számára az egyik legnagyobb elismerés, ha az oktatáson valaki ezt mondja. Egy ilyen felkiáltás ugyanis azt mutatja, hogy az illető, aki eddig is tette a dolgát, ahogy előírták neki, vagy ahogy a vállalatánál azt megszokta, a képzés végére azt is megérti, hogy milyen meggondolás, milyen folyamat húzódik mindezek mögött. Ez pedig rendkívül fontos saját hatékonysága szempontjából is, hiszen nagyon nem  mindegy, hogy valaki csak egy fogaskeréknek érzi magát egy rejtelmes gépezetben, vagy képes átlátni, hogy saját munkája mivel és mennyiben járul hozzá a cég sikereihez.

Schopp Attila

Nincs praktikusabb, mint egy jó elmélet

Milyen gyakorlati ismereteket tud adni gyakorló szakembereknek egy egyetemi oktató, aki világéletében az akadémiai világban mozgott? – merülhet fel a kérdés. Nos, nagyon is sokat és hasznosat.

Egyrészt az egyetemi oktatók sem szakadnak el a „való világtól”. Gelei Andrea is rendszeresen konzultál vállalati szakemberekkel, gyárlátogatásokra, konferenciákra jár, és nem utolsósorban az MLBKT berkein belül is számtalan jó vállalati példával találkozik. Másrészt pedig kimondottan erőssége az egyetemi oktatóknak, hogy tisztában vannak a közgazdaságtan, a logisztika legújabb, globális fejleményeivel – nem merülnek el a napi taposómalom rutinjában, így a történések mögé láthatnak. A szakmáját nyomon követő vezető is értesülhet a logisztika fontos eseményeiről, de a háttérben rejlő folyamatokon már kevés ideje van elgondolkodni. „Azt például szinte minden szakember tudja ma Magyarországon, hogy létrejött a Bosch Transport Center Budapesten, de azt már nem feltétlenül tudja, hogy mi a mögöttes mozgatórugó, milyen közgazdasági logika hívta azt életre. Ezt – és a hasonló vállalati megoldásokat –

a képzéseken végig tudjuk beszélni. Fontos, hogy a résztvevő szakemberek ezeket a mozgatórugókat is ismerjék és saját cégük számára a szükséges tanulságokat levonják”, hoz egy példát Gelei Andrea.

Dr. Gelei Andrea

A Budapesti Corvinus Egyetem Logisztika és Ellátási Lánc Menedzsment Tanszékének oktatója, 2005 és 2012 között vezetője. Az utóbbi évek képzésfejlesztési munkája során a Logisztikai menedzsment mesterszaknak, valamint a BCE – MLBKT logisztika és ellátási lánc témakörébe tartozó posztgraduális képzési programoknak a kidolgozási és akkreditálási folyamatát vezette. Jelenleg az MLBKT oktatási alelnökeként vesz részt a Társaság gyakorlatorientált, de tudományos szempontból is megalapozott képzési portfóliójának fejlesztésében.

Oktatási és kutatási területe a logisztikai stratégia és menedzsment, illetve az ellátási lánc, üzleti kapcsolatok és hálózatok menedzsmentje. E témakörökben az említett képzési programoknak immár több évtizede meghatározó oktatója. Tudását számos vállalati tréningben is bizonyította, ahol hasonló területeken tartott kurzusokat. Mind magyar, mind angol nyelven előad. Az MTA Logisztikai Osztályközi Bizottságnak és Gazdálkodástudományi Bizottságának tagja, ez utóbbinak 2012-től titkára. 2016-ban a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlési képviselőjévé választották.