Az elektronikai szegmens kihívásai

Élénken él bennem az emlék, amikor 2020. január elején próbáltuk megbecsülni,  mekkora válsággal kell majd szembenéznünk. Az autóipari volumenek már akkor elég bizonytalanok voltak, mi pedig lavíroztunk az optimista és a kevésbé vidám forgatókönyvek világában. Egyben mindenki egyet értett: a gazdasági visszaesés elkerülhetetlen.

Eltelt egy év. A válság szép lassan bekúszott a mindennapjainkba. Csökkenő, majd zuhanó darabszámok, készlettöbblet, lemondások az élet szinte minden frontján. A második félévben bizakodóbbak lettünk, mert visszakaptuk az igényeket, és reméltük, hogy nem átmeneti készletfeltöltések generálták a számokat. Amit viszont rutinosként tudtunk, hogy az ellátási lánc nem tud gyorsan reagálni a „húzd meg ereszd meg játékra”.

Az elektronikai piacon kora nyártól egyre erősödő anyaghiányok jelentkeztek. Néhány hónap leforgása alatt a 4-6 hetes szállítási idők a duplájára nőttek. Harmadik negyedévben elérték a 30-40 hetet még azon vevők esetében is, akik rendszeresen küldtek előrejelzést. Innen csak egy ugrás volt az 50-52 hetes szállítás, ami egyenes út az allokációk bevezetéséhez.

A félvezető gyártók novemberben végül hivatalosan is bejelentették, amivel akkorra minden érintett beszerző, logisztikus és gyártásban dolgozó kolléga küzdött: gyártási allokációt vezettek be.

Az aktív alkatrészek csoportja mellé azóta társultak a passzív komponensek szállítói is.

A karácsonyfa alá évzárásként betettük az egyre súlyosabb anyaghiányokat, konténerhiányokat, a szállítási késéseket, az egekbe szökő árakat és a reményt, hogy néhány hónap alatt majd rendeződik ez is valahogy.

Az allokációk idejét éljük. A beszerzők, logisztikusok próbálnak minden lehetséges forrást felkutatni, több csatornát bevonni. Az értékesítőkre még nagyobb nyomás hárul, hogy kiszolgálják a vevőiket, néha a lehetetlent is megpróbálva.

Egyik kedves sales manager ismerősöm szavait idézve: „ Nem az a kérdés, hogy állni fog-e a gyártás, hanem az, hogy mikor.” Ebben a harcban a nagyok is elesnek. Gondoljunk csak a neves autógyárak nem tervezett leállásaira év elején.

Létezik-e gyors és hatékony megoldás?

A gyártói visszajelzések alapján a krízist egyelőre kezelnünk kell, biztos megoldást senki nem tud mondani.

Törekedjünk a minél pontosabb és gyakoribb darabszám előrejelzésre, és hívjuk le, amit megrendeltünk. Megrendelés törléssel végzetes hibát követhetünk el.

Élen járnak a pontosan fizetők, mert egy késői számlafizetéssel sereghajtók lehetünk.

Kiemelten fontos a transzparens kommunikáció a beszerzés és a szállító között.

Mindenek felett pedig még nagyobb hangsúlyt kap a jó partnerkapcsolati viszony, mert ne felejtsük: az allokáció idején a gyártó eldöntheti, kinek szállít és (átmenetileg) kit mellőz.

Salamon Jolán, Business Reload Consulting Kft.