A tudást integrálni kell

A tudást integrálni kell

A logisztika szakmai részterületeit számos különféle képzésen el lehet sajátítani. Nem olyan egyszerű viszont, ha valaki a nagyobb, átfogó képpel is meg szeretne ismerkedni – pedig a közép- és felsővezetőknek már a folyamatok, rendszerek egymásra hatását, fejlesztésük mikéntjét is látniuk kell. Szerencsére az MLBKT SCM Tréning Központjánál erre is van lehetőség.

A szakma igényeihez képest ma sem képeznek elég logisztikai szakembert Magyarországon – mondja Dr. Gelei Andrea egyetemi tanár, a Corvinus Egyetem Logisztika és Ellátási Lánc Menedzsment Tanszékének korábbi, alapító vezetője, jelenlegi oktatója, az MLBKT trénere, aki eddig is sokat tett annak érdekében, hogy legyenek itthon magasan képzett logisztikusok. Hazánkban az elsők között kezdett tudományos alapokon a logisztikával foglalkozni: a Rajk László Szakkollégium tagjaként végzett a Corvinus elődjén, és maradt is az egyetemen, mint a rendszerváltás után frissen megalakult Vállalatgazdaságtan Tanszék, illetve a szintén akkoriban alapított MLBKT munkatársa. Hamarosan elindították a Termelésmenedzsment és logisztika szakirányt az akkor még ötéves, osztatlan képzésen, melyben már külön tantárgyként szerepelt például a beszerzési és a disztribúciós logisztika is.

Amikor viszont a hazai felsőoktatás átállt a bolognai rendszerre, a logisztika gazdasági ágának oktatása alapvetően a mesterképzés terepére szorult vissza. Bizonyos modulok, specializációk elérhetők alapszakokon is, részterületeket több intézményben is tanítanak, de átfogó, rendszerszintű ismereteket csak mesterképzés keretében (Logisztikai menedzsment, illetve újabban Ellátásilánc -menedzsment szakon) lehet szerezni.

Régebben viszont még ott sem – teszi hozzá Gelei Andrea. Az a generáció, amelyik ma leginkább vezetői pozícióban van a gazdaságban, átfogó logisztikai képzést nem kapott az iskolapadban, legfeljebb egyes részterületeiről tanulhatott. Munkájuk során ezek a vezetők rengeteg tapasztalatot összegyűjtöttek, számos ismeretet összeszedtek, de strukturált tudást nem kaphattak.

Integrálni a tudást

Ezt a strukturált tudást kínálja az SCM Tréning Központ két képzése, a Logisztikai folyamatok menedzsmentje és az Ellátásilánc-menedzsment. Közös vonásuk, hogy azt a folyamat- és rendszerszemléletet kívánják erősíteni, amelyet az egyes funkcionális területekre (pl. raktárgazdálkodás, készletgazdálkodás, kereslet-előrejelzés) fókuszáló képzések csak korlátozottan tudnak megvalósítani.

A ma is meghatározó képzési portfólió az MLBKT-ban alapvetően a Tréning Központ megalakításával párhuzamosan megszületett, mondja Gelei Andrea, aki oktatási alelnökként segítette annak létrejöttét. Többszintű képzést képzeltek el, ahol az első szintet az operatív területeken dolgozóknak kínált, fent említett funkcionális tréningek jelentik. Hiába oktatják ezeket is rendszerszemlélettel, szükség volt mellettük olyan, integráló jellegű képzésekre is, amelyekben hangsúlyosan megjelenik az a fajta folyamat- és rendszerszemlélet, amely logisztikává teszi a logisztikát; ennek alapján alakították ki a két kurzust, idézi fel a múltat Gelei Andrea.

A Logisztikai folyamatok menedzsmentje a középvezetőknek szól. Ők tipikusan azok a szakemberek, akik valamelyik operatív területről kerültek kiemelésre, hogy a logisztika egy nagyobb alrendszerét és annak folyamatait felügyeljék, irányítsák. „Mondjuk valaki raktárvezetőként kiismerte annak a területnek minden csínját-bínját, de előrelép a vállalati ranglétrán, és disztribúciós vezető lesz. Hirtelen olyan feladatokkal találja szembe magát, amelyekkel korábban nem kellett foglalkoznia: szállítási folyamatokat kell irányítania, esetleg készletezési döntéseket hoznia. Már nem az egyes részterületek részkérdéseivel kell foglalkoznia, hiszen arra ott vannak a szakemberek. Az összefüggések, a kapcsolódó problémák átlátása válik innentől az ő elsődleges feladatává, és ehhez gyakran hiányzik az átfogó tudás. Ahogy a logisztika presztízse nő a vállalatokon belül, egyre több cégben lesz szükség ilyen középvezetőkre, akik összefognak bizonyos logisztikai alrendszereket, így a képzés iránti igény szerintünk még nőni is fog”, véli Gelei Andrea.

Az Ellátásilánc -menedzsment képzés egy szinttel magasabban helyezkedik el. Ez már leginkább a vállalatok felső szintű logisztikai vezetőinek szól, és már nem csupán a belső folyamatok összehangolására fókuszál, hanem több, egymással együttműködő cég – vagyis egy teljes ellátási lánc – munkájának megszervezésére, a vállalatok feletti folyamat- és rendszerintegrációra.

Akár a közép-, akár a felsővezetői szintről van is szó, már nem annyira az új ismeretek átadása a lényeg, hanem inkább a meglévő tudás rendszerezése. „Ezek a vezetők már hosszú évek, évtizedek óta dolgoznak a logisztika különböző területein. Rengeteg tudást és tapasztalatot felhalmoztak, csak esetleg nem gondolták végig, hogy mit miért csinálnak, miért pont olyanok a folyamatok, amilyenek, és hogyan lehetne másképp csinálni egy-két dolgot. Úgy is mondhatnám, hogy a puzzle darabjai mind ott vannak a fejükben, csak segíteni kell kirakni a képet, és legfeljebb kiegészíteni azt egy-két, még hiányzó darabbal. Hozzuk a példákat a raktározás, a készletezés, a szállítmányozás területéről, de ezeken keresztül az összefüggéseket, a folyamatokat, a rendszerszemléletet ragadjuk meg”, mondja a két kurzus központi eleméről Gelei Andrea.

Fontos célkitűzés, hogy a résztvevők a képzés végén ott is meglássák a folyamatokat, ahol eddig nem is gondoltak rá. A képzésen részt vevő csoportok közös gondolkodása során előkerülnek a folyamatszemlélethez leginkább illeszkedő irányítási és szervezeti struktúrák, az alkalmazható legjobb gyakorlatok vagy az olyan újdonságok, mint az agilis folyamatfejlesztés.

Közös gondolkodás

Az oktató legfőbb célja ezeken a képzéseken, hogy gondolkodásra késztesse a résztvevőket. Különféle interaktív módszerekkel (esettanulmányok, videók elemzése, szimulációs játékok) éri el Gelei Andrea, hogy a vezetők felismerjék a hétköznapi munka mögött rejlő folyamatokat, azok mikéntjét és összefüggéseit. A termelésből sokaknak például már ismert lehet a lean menedzsment, de nem egyértelmű, hogyan lehet annak a szemléletét és eszköztárát átültetni a logisztikára. A termelés jellemzően egy lineáris folyamat, meghatározott inputokkal és jól definiált outputtal, míg egy logisztikai folyamatban hurkok is lehetnek, egy-egy erőforrást több folyamatelem is felhasználhat. „Nem könnyű lean szemléletben gondolkodni a logisztikáról, de ennek végiggondolása a kurzusok egyik alapvető célkitűzése”, mondja Gelei Andrea.

Ezzel összefügg egy másik fontos célkitűzés is – nevezetesen, hogy a résztvevők a képzés végén ott is meglássák a folyamatokat, ahol eddig nem is gondoltak rá. A tervezés és gyakorlatilag bármelyik másik menedzsment probléma megoldása is értelmezhető folyamatszemléletben, és érvényesíthetők rájuk a lean elvei, vagyis a folyamatban rejlő veszteségek kiküszöbölése. A képzésen részt vevő csoportok közös gondolkodása során előkerülnek a folyamatszemlélethez leginkább illeszkedő irányítási és szervezeti struktúrák, az alkalmazható legjobb gyakorlatok vagy az olyan újdonságok, mint az agilis folyamatfejlesztés. Különösen a felsővezetőknél fontos, hogy átlássák, hogyan és milyen módszerekkel érdemes fejleszteni meglévő folyamataikat, milyen versenyelőnye származhat ebből vállalatának.

Természetesen egy ilyen képzésen nem csak az oktatótól, hanem egymástól is sokat tanulhatnak a résztvevők. Különféle vállalatoktól, különféle szakmai háttérrel érkeznek a „diákok”, sokszor még egy virtuális ellátási láncot is ki lehet alakítani az ott lévőkből. A bennük rejlő tudás „előcsalogatása” és a többiek rendelkezésére bocsátása szintén lényeges eleme mindkét kurzusnak.

„Ja, most már értem, miért így csináljuk ezt!” – Gelei Andrea számára az egyik legnagyobb elismerés, ha az oktatáson valaki ezt mondja. Egy ilyen felkiáltás ugyanis azt mutatja, hogy az illető, aki eddig is tette a dolgát, ahogy előírták neki, vagy ahogy a vállalatánál azt megszokta, a képzés végére azt is megérti, hogy milyen meggondolás, milyen folyamat húzódik mindezek mögött. Ez pedig rendkívül fontos saját hatékonysága szempontjából is, hiszen nagyon nem  mindegy, hogy valaki csak egy fogaskeréknek érzi magát egy rejtelmes gépezetben, vagy képes átlátni, hogy saját munkája mivel és mennyiben járul hozzá a cég sikereihez.

Schopp Attila

Nincs praktikusabb, mint egy jó elmélet

Milyen gyakorlati ismereteket tud adni gyakorló szakembereknek egy egyetemi oktató, aki világéletében az akadémiai világban mozgott? – merülhet fel a kérdés. Nos, nagyon is sokat és hasznosat.

Egyrészt az egyetemi oktatók sem szakadnak el a „való világtól”. Gelei Andrea is rendszeresen konzultál vállalati szakemberekkel, gyárlátogatásokra, konferenciákra jár, és nem utolsósorban az MLBKT berkein belül is számtalan jó vállalati példával találkozik. Másrészt pedig kimondottan erőssége az egyetemi oktatóknak, hogy tisztában vannak a közgazdaságtan, a logisztika legújabb, globális fejleményeivel – nem merülnek el a napi taposómalom rutinjában, így a történések mögé láthatnak. A szakmáját nyomon követő vezető is értesülhet a logisztika fontos eseményeiről, de a háttérben rejlő folyamatokon már kevés ideje van elgondolkodni. „Azt például szinte minden szakember tudja ma Magyarországon, hogy létrejött a Bosch Transport Center Budapesten, de azt már nem feltétlenül tudja, hogy mi a mögöttes mozgatórugó, milyen közgazdasági logika hívta azt életre. Ezt – és a hasonló vállalati megoldásokat –

a képzéseken végig tudjuk beszélni. Fontos, hogy a résztvevő szakemberek ezeket a mozgatórugókat is ismerjék és saját cégük számára a szükséges tanulságokat levonják”, hoz egy példát Gelei Andrea.

Dr. Gelei Andrea

A Budapesti Corvinus Egyetem Logisztika és Ellátási Lánc Menedzsment Tanszékének oktatója, 2005 és 2012 között vezetője. Az utóbbi évek képzésfejlesztési munkája során a Logisztikai menedzsment mesterszaknak, valamint a BCE – MLBKT logisztika és ellátási lánc témakörébe tartozó posztgraduális képzési programoknak a kidolgozási és akkreditálási folyamatát vezette. Jelenleg az MLBKT oktatási alelnökeként vesz részt a Társaság gyakorlatorientált, de tudományos szempontból is megalapozott képzési portfóliójának fejlesztésében.

Oktatási és kutatási területe a logisztikai stratégia és menedzsment, illetve az ellátási lánc, üzleti kapcsolatok és hálózatok menedzsmentje. E témakörökben az említett képzési programoknak immár több évtizede meghatározó oktatója. Tudását számos vállalati tréningben is bizonyította, ahol hasonló területeken tartott kurzusokat. Mind magyar, mind angol nyelven előad. Az MTA Logisztikai Osztályközi Bizottságnak és Gazdálkodástudományi Bizottságának tagja, ez utóbbinak 2012-től titkára. 2016-ban a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlési képviselőjévé választották.