Pályaorientáció és logisztikai szakképzés

Társaságunk egyre több olyan megkeresést kap, amely valamely logisztikai szakképzést folytató intézménytől érkezik. Ezek az intézmények keresik a kapcsolatot a szakmával, mert szeretnék növelni tanulóik elhelyezkedési esélyeit és bővíteni látókörüket. 2017 végén két intézményben is volt lehetőségünk néhány interaktív, pályaorientációs program megtartására.

Elsőként a Teleki Blanka Közgazdasági Szakgimnáziumba látogattunk el, ahol közel negyven diáknak két csoportban, interaktív előadást tartottunk. Szem előtt tartva a korosztály jellemzőit és kihasználva a versenyszellemet egy digitális játék segítségével kezdtünk el a logisztika színességéről és a lehetséges karrierutakról beszélgetni. Szó esett néhány kiemelt szakterülethez szükséges kompetenciáról, fizetésekről, a szakmában rejlő jövőbeli lehetőségekről és arról, hogy mely egyéb szempontokat érdemes figyelembe venni gyakorlati hely vagy munkahely választásánál. Második alkalommal a Bethlen Gábor Szakgimnáziumba látogattunk el hasonló programmal.

Mindkét alkalommal megfigyelhető volt a számos érdeklődő, a programra és játékra, interakcióra fogékony, gondolkodó diák, de legalább ugyanennyien ülték végig passzívan, érdeklődés nélkül a programot. A tanárok elmondása alapján a végzettség megszerzése után sajnos nagy számban hagyják el a meg sem kezdett pályájukat a fiatalok és motiválni őket, érdeklődésüket felkelteni az oktatás során is nehéz. Véleményük szerint nagy szükség lenne továbbá több vállalat jelenlétére a szakképzési rendszerben.

A tanárok részéről az igyekezetet tapasztaltuk és azt, hogy fontosnak tartják a diákok fejlődését, a gyakorlati élettel való tapasztalatszerzést. Ennek érdekében több esetben gondolkodnak olyan pályaorientációs napok megszervezésében is, amelyekre gyakorló szakembereket hívnának meg a logisztika széles spektrumából.

Fontosnak tartjuk ebben a témában Némon Zoltán véleményét is bemutatni. Zoltán amellett, hogy az MLBKT oktatója, jelenleg egy vidéki szakgimnáziumban is tanít, így frissen szerzett tapasztalatokkal rendelkezik a hazai szakképzés helyzetéről.

 

Melyik középiskolában és milyen témaköröket (tantárgyakat) oktatsz?

Jelenleg az aktuális OKJ-s tematika szerint az újszászi Rózsa Imre Szakgimnáziumban oktatok hat tantárgyat az érettségi utáni 2 éves szakképzési forma 13. évfolyamán. A hat tantárgy a következő: Közlekedési alapfogalmak, Raktározási folyamatok, A raktározás szerepe az ellátási láncban, Raktár működtetése és mutatószámai, Speciális áruk raktározása, Vezetés, szervezés gyakorlat. Az első két tantárgy időkerete: heti 3-3 óra, a további négy tantárgyé heti 1-1 óra tantárgyanként.

Hol látod a legnagyobb kihívást a logisztikai szakképzésben mint gyakorló oktató?

A legnagyobb kihívást, illetve problémát abban látom, hogy az OKJ-s tematikában meghatározott óraszámban szerepel a duális képzés követelményének eleget tevő gyakorlati oktatás, de ezt az iskolarendszerű képzésben a legtöbb oktatási intézményben nem sikerült megvalósítani, mivel hiányoznak azok a konstrukciók, amely az iskolák és működő vállalkozások kapcsolatát jelentik. Ezért a gyakorlati oktatást is legtöbbször tanteremben bonyolítják, amely csak kényszermegoldás.

A másik problémát az jelenti, hogy az új oktatási intézményekben, a szakgimnáziumokban gyakran hiányoznak a szakképzett oktatók, így olyan tanároknak adják az egyes tantárgyakat, akik életükben nem foglalkoztak logisztikával, és óráról órára készülnek fel szakirodalmak átolvasásával.

Milyenek a fiatalok jelenlegi tapasztalataid alapján? Hogyan állnak hozzá a logisztikához mint szakmához?

A saját tapasztalatom alapján a fiatalokat három csoportba tudom osztani:

Vannak, akik komolyan veszik a képzést és céljuknak tekintik a tanfolyam elvégzését és a szakmában való érvényesülést.

Vannak, akik egyetemi, illetve főiskolai felvételük meghiúsulása miatt átmeneti megoldásnak tekintik csak az oktatást, hogy kihasználva az ingyenes lehetőséget, részt vegyenek a képzésben, de esetleges felvételük esetén akár az első év után is abbahagyják tanfolyami tanulmányaikat.

És vannak, akik pedig érettségi utáni időhúzásnak tekintik a tanfolyamon való részvételt, azután „majd csak adódik valami”. Ez utóbbiakból még lehet logisztikus, ha szemléletmódjuk idővel változik.

Véleményed szerint ezzel a képzettséggel mennyiben tudnak megfelelni a vállalati igényeknek a frissen végzett logisztikusok?

Sajnos a gyakorlati tapasztalatok hiánya azt eredményezi, hogy az OKJ-s elméleti oktatás után, ha valaki érdemlegesen akar részt venni egy-egy vállalkozás logisztikai feladataiban, akkor szükség van egy ún. gyakornoki „utóképzésre”, ami egyrészt a konkrét vállalati folyamatok készség szintű elsajátítását, másrészt a tanult elméleti anyag releváns részeinek átismétlését kell, hogy jelentse.

Hajas Gabriella

oktatási vezető, MLBKT