SCM Tréning Központ naplója

Magunkhoz édesgetni a mostohagyereket

Ha van valaki, akit a családi hagyományok a vámszakma és az oktatás együttese felé terelnek, akkor Tüske Zsuzsanna az. Ő azonban nem azért csinálja ezt, mert kötelességének érzi, hanem mert szereti és élvezi – akárcsak tanítványai.

Hiába tagja Magyarország a világ egyik legnagyobb vámuniójának, a vámügy az EU-csatlakozás után is fontos maradt. A gyártó cégek többsége harmadik, döntő részben ázsiai országból szerzi be alapanyagait, vagyis szükség van a vámismeretekre. Ugyanakkor a csatlakozás után sokan otthagyták a szakmát, így az ügyek mennyiségéhez képest nincs elegendő szakember sem ügyintézői, sem tanácsadói szinten – mondja Tüske Zsuzsanna. Vámügyintézőket ugyan oktatnak OKJ-s képzésben, de az ő feladatuk a napi ügyintézés, a szükséges okmányok kitöltése. Azonban egy OKJ-s bizonyítvánnyal még senki nem fogja egy cég vámügyeit a maguk teljességében átlátni.

A céges mostohagyerek

Tovább fokozza a gondokat, hogy a vámügyek a legtöbb cég életében amolyan mostohagyereknek számítanak. Többnyire a logisztikai vezetőre tolják a felelősséget, aki át is érzi a terület fontosságát – hiszen ha rosszul csinálják, teljesen ellehetetleníti a logisztikai folyamatokat –, de egyéb feladatai mellett neki nincs ideje elmélyedni több száz oldalnyi jogi szöveg finomságaiban. Bizonyos aspektusai alapján tartozhatna a pénzügyhöz vagy a joghoz is, de ők meg nem szoktak hozzá ahhoz, hogy esetleg éjfélkor intézkedjenek egy sürgős szállítmány ügyében. „Mindenki igyekszik eltolni magától a feladatot, rábízni egy külső ügynökségre, vagy akár ügyintézői szinten bárkire a vállalaton belül, de sajnos ez nem elegendő, mert a terület így mindenki számára misztikum marad, és senki nem lesz a cégnél, aki stratégiai szinten is értené a vámügyeket és napi szintű vezetői felügyeletet gyakorolna felettük, ami pedig a vállalati folyamatokat és eredményességet tekintve kulcsfontosságú”, mondja Tüske Zsuzsanna.

Az MLBKT SCM Tréning Központjának Tüske Zsuzsanna által vezetett vámismeretek tréningje elsősorban ezt a misztikumot akarja lehántani a vámügyekről. „Szeretnénk mindenkit megismertetni a vámügyek alapfogalmaival, hogy az egész terület átlátható és megfogható legyen. Egyfajta vámtérképet akarunk kialakítani a résztvevők fejében, ahol minden, a vámmal kapcsolatos kérdést el tudnak a későbbiekben helyezni. Nem csak az a lényeg, hogy ki tudjanak tölteni egy vámáru-nyilatkozatot, hanem hogy értsék az alapvető feladatokat, kockázatokat, felelősségeket”, mondja az oktató.

Muníció a házi feladathoz

Az MLBKT tréningje abszolút gyakorlat- és példaorientált. Olyan példákkal dolgoznak a résztvevők, amelyek gyakorlatilag mindenkinél előfordulnak: pl. megjött az áru Kínából, ott áll a reptéren és csinálni kellene vele valamit. Ennek kapcsán mennek végig a folyamaton, a problémákon és ismerik meg a különféle vámjogi fogalmakat. „Diákjaink nagyon sokszor hozzák magukkal saját kérdéseiket, így nem egyszer előfordul, hogy sutba vágjuk az előre kitalált példákat és az övékét megoldva ismerjük meg a területet. Hiába nagyon eltérőek a cégek, ahonnan jönnek, a problémáik nagyon hasonlóak”, mesél a képzés menetéről Tüske Zsuzsanna.

Mint mondja, mindig is szeretett volna tanítani, különösen felnőtteket, ahol több lehetőség van a csoportmunkára, az együttes tanulásra. (Zsuzsa OKJ-s képzéseken is oktat, mint ahogy korábban édesapja is.) Ezeken a kurzusokon csak olyanok vesznek részt, akik tényleg ott is akarnak lenni, ezért szívvel-lélekkel belevetik magukat a feladatokba. „Ez rám is komoly felelősséget ró: ha ők rászánják a pénzt és az időt, nekem is a lehető legtöbbet kell átadnom”, mondja. Zsuzsa munkája és oktatási tevékenysége amúgy is megtermékenyítően hat egymásra: az átadott ismereteket ő is a gyakorlatban szerezte meg, napi munkája során pedig hasznára van, hogy a tanítás kedvéért alaposan rendszereznie is kell tudását.

És kinek ajánlja ezt a képzést az oktató? Mindenkinek, akinek menedzseri feladataihoz ilyen vagy olyan módon, de hozzátartoznak a vámügyek is – nem sokat tud róla vagy tudását kívánja gyakorlatorientáltan rendszerezni és bővíteni, valamint van benne annyi felelősség, hogy tudni szeretné, mi folyik a belső vagy külső vámügynökségnél. Azt senki nem ígéri nekik, hogy két nap után mindent tudni fognak a vámról, azt viszont minden bizonnyal átlátják majd, hogy mekkora terület is ez, és kapnak is egy átfogó képet róla. Megismerkednek az alapfogalmakkal és –folyamatokkal, és ha később szembetalálják magukat egy új problémával, már tudni fogják, hol és hogyan kezdjenek neki a megoldásának.

Schopp Attila

Következő vámismeretek tréningünk november 23-án, míg egyedülálló származási ismeretek tréningünk október 26-án startol!

Tüske Zsuzsanna

A J&J Center Kft. tulajdonos ügyvezetője.

Közgazdász alapképzést követően, angol nyelven szerzett MSc International Business végzettséget, majd vám- és jövedéki ügyintézői képesítést. 2005-ben csatlakozott a vám- és közvetett adókkal kapcsolatos adminisztratív szolgáltatásokat és tanácsadást nyújtó családi középvállalkozáshoz, így folytatva a több mint 100 éves családi hagyományt. Először a cég gazdálkodási osztályát vezeti, majd a megbízók napi vámfolyamatait outsourcing keretében ellátó vámcsoportok munkáját felügyeli. 2013-tól ügyvezető, emellett aktív részt vállal a cég tanácsadási tevékenységében.

Vámügyintézőknek oktat vámjogot és adózási ismereteket, valamint tagja a Magyar Vámügyi Szövetség jogi és etikai bizottságának, illetve az MLBKT-nak. Ezen oktatói munkája mellett aktív trénere az MLBKT-nak is, számos sikeres vállalati és nyílt tréningben dolgoztunk már vele. Hallgatóink véleménye szerint erősségei közé tartozik a közvetlen oktatói stílus, tudása naprakész és széles körű ismeretekkel rendelkezik, magyarázatai pedig érthetőek. A vám mellett szakterülete a közvetett adózás és az EKAER is.

3+1 tipp az EKAER egyszerűsítésében

Hogyan egyszerűsítsük az EKAER feladatokat? Tanácsadási és oktatási tapasztalataink során megfigyeltük, hogy számos olyan feladatot végeznek a vállalatok az EKAER bejelentések kapcsán, amelyek nem kötelezőek, vagy éppen nem vesznek számításba egyéb rendelkezéseket, amelyek miatt bonyolultabbá és időigényesebbé válik a napi munkavégzés. Most összegyűjtöttük azokat az egyszerűsítéseket, amelyek hatékonyabbá tehetik a munkát!

1) Csak azokat az adatokat töltsük ki, amit kötelező!

Az egyik legáltalánosabb tévhit, hogy az EKAER bejelentés során az érték adatot mindenkor kötelező megadni. Ezzel szemben az értéket csak a kockázatos termékek esetén kell kitölteni, egyéb esetben a rovat üresen hagyható. Így nem csak kevesebb adatot kell rögzítenünk, de az érték adatok sokszor nehézkes megszerzésével sem kell többet bajlódni. Ezen túl is érdemes végiggondolni, hogy mely mezőket kell kitölteni és melyikek opcionálisak, hiszen sok munkát megspórolhatunk magunknak. A cikkszám adatokat csak akkor kell megadni, ha azt a gazdálkodó szeretné, a tarifaszámot pedig nem kockázatos terméknél csak 4 számjegy mélységig kell rögzíteni. Ez azt is jelenti, hogyha egy számlán több termék van, de azon termékek tarifaszámának első négy számjegye azonos, akkor azokat az EKAER rendszerben egy sorra össze lehet vonni. Ilyen esetben persze érdemes kiemelt figyelmet fordítani a helyes árumegnevezésre – amely az összes, egy soron szereplő terméket azonosítja-, illetve a pontosan összevont bruttó súlyra.

 

2) Bízzuk a szállítmányozóra a rendszám-módosítást!

Az elmúlt két és fél év EKAER ellenőrzési gyakorlata azt mutatja, hogy a rendszámok kezelésével volt a legtöbb problémája a gazdálkodóknak. Egy közúti ellenőrzés során az az első és legszembetűnőbb eltérés, hogyha a rendszerben rögzített és a valós rendszám nem azonos. Az EKAER rendszer lehetőséget biztosít arra, hogy a szállítmányozó rögzítse, és változás esetén módosítsa a rendszámot. Ehhez csak annyi kell, hogy az EKAER szám generálása során megadjuk a szállítmányozó azonosítóját. Ez nagy könnyebbség a gazdálkodónak, hiszen a szállítmányozó bármilyen változás esetén azonnal, a felesleges kommunikációs köröket kihagyva, akár éjszaka is módosíthatja a rendszámot.

Habár a legtöbb szállítmányozó akár ingyen is vállalja a rendszámok kezelését, arra nagyon fontos figyelni, hogy az EKAER rendszerben történő rögzítés nem váltja ki a felek közötti megállapodást. A szállítmányozó rögzítése a felületen csak egy technikai lépés, ettől még szükséges előre egyeztetni a szállítmányozóval, és tisztázni vele, hogy milyen feltételekkel és folyamat szerint vállalja el ezt a feladatot. Mivel a NAV minden esetben a gazdálkodónak szabja ki a bírságot, javasolt előre tisztázni a felelősség és helytállás kérdésköreit is.

 

3) Gondoljuk végig újra a kötelezettségi és a mentességi szabályokat!

Szinte mindenki kívülről fújja az általános mentességi szabályt (2,5t & 5 millió forint), de ritkán vesszük számításba az egyéb rendelkezéseket, amelyek azt határozzák meg, hogy mikor kötelezett egy szállítás, vagy mi lehet mentes. Pedig ha nem kötelező, akkor csak felesleges munka az EKAER bejelentés, miközben akár több jogcím alapján is mentesülhetnénk a feladat alól. Nem kell bejelentést tenni például a postai küldeményként szállított árukra (és ez minden postai szolgáltatóra érvényes, így például a DHL-re, a Fedex-re vagy a TNT-re is), nem útdíj-köteles járművel szállított nem-kockázatos termékre, többedszeri belföldi értékesítéshez kapcsolódó szállításra, vagy ha a belföldi termékértékesítés, termékbeszerzés során a nem-kockázatos termék fuvarozását nem mi szervezzük.

A fentiek miatt érdemes még egyszer végiggondolni ebből a szempontból is az EKAER bejelentéseket.

 

+1 Igényeljünk egyszerűsített bejelentői jogosultságot!

Egy éve tovább bővítette a jogalkotó azon gazdálkodók körét, akik egyszerűsített bejelentésre jogosultak. A korábbi szabályozás csak a nagy forgalmat bonyolító gyártó vállalkozásoknak adta meg ezt a könnyítést, de a tavalyi módosítás óta az ún. engedélyezett gazdálkodók is élhetnek ezzel a lehetőséggel. Az egyszerűsített bejelentőnek a nem-kockázatos termékre vonatkozó EKAER bejelentései során csak három adatot, a feladót, a címzettet és a rendszámot kell megadnia. Nekik így sem a beérkezéseiket nem kell lezárniuk, sem a súly és áru adatban lévő eltéréseket nem kell utólag korrekciózniuk. Az engedélyezett gazdálkodói (AEO) engedély egy általános vámszempontú megfelelőséget tanúsít.

Tüske Zsuzsanna

J&J Center Kft. ügyvezető, az MLBKT trénere

Segítségre van szüksége EKAER témában? Oktatást vagy tanácsadást, esetleg átvilágítást szeretne folyamataiban?

Forduljon az MLBKT SCM Tréning Központjához, kérje ajánlatunkat!

3+1 meglepő vélemény beszerzőktől

Sokszor már az óralátogatások alkalmával is, de legfőképpen a tréninget követő értékelő kérdőívek olvasásakor meglepő véleményeket olvashatunk résztvevőinktől. Ezekből gyűjtöttük össze a leggyakrabban előforduló megjegyzéseket.

1. „Kellemesen meglepett a tréningen a tréner szakmai hozzáértése.”

Ez a kijelentés viszont minket lep meg. Miért, máshol nem megfelelő szakmai tudással rendelkező trénerek tanítanak? Nálunk ez természetes, el sem tudnánk képzelni máshogyan. Trénereink kiválasztására nagy hangsúlyt fektetünk és szerencsére minden alkalommal kiemelkedően magas értékeléseket kap mind a szakmai tartalom, mind a tréner személye.

 

2. „Meglepett a tréner és a tréningen résztvevők közvetlensége, fesztelensége.”

Az utóbbi kevésbé a mi érdemünk, mert nyilván szerencse kérdése is, hogy csoportjainkban általában csupa kedves és nyitott ember jön össze, de annyiban mégis tehetünk a sok hasonló pozitív véleményről, hogy mind a tréningen megteremtett közeg, mind a tréner személyisége és az általa alkalmazott módszerek is azt segítik elő, hogy a résztvevő jól érezze magát és csak saját szakmai fejlődésére tudjon koncentrálni.

Ezen sokat dolgozunk oktatóinkkal együtt és minden képzést követően közösen is megbeszéljük a tapasztalatokat, fejlesztési irányokat.

 

3. „Új perspektíva volt a szürke/megszokott látásmódhoz képest.”

Büszkék vagyunk rá, hogy nem csupán az új tréning résztvevőknek vagy a kezdőknek, hanem még a sokat próbált, akár több képző intézményt megjárt beszerzőknek is tudunk újat mondani.

Trénereink maguk is az élethosszig tartó tanulás hívei, folyamatosan képzik magukat és a legújabb ismereteket, módszereket beépítik programjainkba, így tudják mindig a legjobb szakmai teljesítményt nyújtani.

+1

„Mennyire szórakoztatóak voltak a szituációs gyakorlatok.”

Igyekszünk úgy tanítani, hogy a gyakorlatok ne csupán leképezzék a valóságot és persze tanulságosak legyenek, hanem egy-egy játékos elemmel, kreatív feladattal színesítve tesszük élménytelibbé a tréninget, mert ennek köszönhetően is lesz már másnaptól azonnal alkalmazható a résztvevők tudása!

Hajas Gabriella

oktatási vezető, MLBKT

Kivételes versenyelőnyök

Avagy azok a bizonyos pluszok egy MLBKT résztvevő profiljában… Más képző intézmények is nyújtanak gyakorlatias oktatást és vannak jó trénereik, de mégis mi az a plusz (nevezzük versenyelőnynek), ami az MLBKT tréning résztvevőt megkülönbözteti a más intézményekben végzettektől? Miért érdemes valójában az MLBKT SCM Tréning Központját választani azon kívül is, hogy a számok önmagukért beszélnek és hallgatóink rendszeresen 4,5 vagy efeletti pontszámokkal értékelik munkánkat?

1) Kimozdítunk a komfortzónából

Mi tényleg kimozdítjuk résztvevőinket abból a bizonyos kényelmes állapotból, mert hisszük, hogy tanulni és fejleszteni csak így lehet. Oktatóink és oktatási módszereink a hagyományos logisztikai tréningektől eltérően innovatívak, gyakran jó értelemben véve provokatívak is.

A logisztika specialistái vagyunk (immár 25 éve), így biztosan tudjuk, hogy Önnek hol fáj, azaz hova helyezzük a fókuszokat a tréningek során, amelyek nem általános és könyvszagú, hanem kifejezetten gyakorlatias oktatások.

 

2) Folyamat- és rendszerszemléletet adunk

Jó, jó, sokat halljuk ezt a kifejezést, meg hogy ez fontos, de ez miért is jelent pluszt? Akármilyen hihetetlenül hangzik, de képzéseink során vagy már egy-egy kihelyezett vállalati tréningre készülve azt tapasztaljuk, hogy a vállalati működést leginkább befolyásoló tényezők közül mindig a dobogón szerepel, hogy sokszor a munkatársak nem rendelkeznek áttekintéssel pl. saját vállalatuk komplex folyamatairól sem (a vállalatok közötti ellátási láncokról már ne is beszéljünk), nem értik a társosztály(ok) működését, akikkel nap mint nap együtt kell dolgozzanak, s így számtalan kommunikációs konfliktus is nehezíti az amúgy sem könnyű szakmai munkát.

Éppen ezért minden logisztikai tréningünknek fontos elemét képezi, hogy az adott területről átfogó ismereteket adjunk át, összefüggéseket mutassunk be és rávilágítsunk a legfontosabbakra, ill. fejlesszük a szakterületen elengedhetetlen készségeket, mindezt úgy, hogy gyakorlati kontextusba helyezzük a mondandónkat.

Erre a problémára azonban speciális megoldásaink is vannak, hiszen kifejezetten erre a témára fókuszáló folyamat- és rendszerszemléletű oktatásokat is kínálunk Logisztikai folyamatok menedzsmentje vagy Ellátási lánc menedzsment címmel.

 

3) Networking kicsit másképp

Hallgatóink nem csupán rövid ideig, egy tanulócsoportban egymás mellett és egymással dolgozó  tréning résztvevőkké válnak, hanem olyan tréning résztvevőkké, akiket rövid és hosszú távon is tud segíteni az SCM Tréning Központ mögött álló Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság mint független szakmai szervezet. Általa rendkívüli elérést biztosítunk a hazai logisztikai és beszerzési szakmához, ahol a hasonló érdeklődésű (és hasonló problémákkal küzdő) gyakorlati szakemberek egymástól tanulhatnak és kapcsolatokat építhetnek a tréningek világán túl is.

Számtalan sikeres üzletről, partneri viszonyról, egymásra talált munkaerő és munkáltató kapcsolatról tudunk, amelyeket mind az MLBKT szervezeti (ernyőszervezeti) jellegének köszönhetnek a tréning résztvevők.

 

4) Újszerű módszerek

Nem csak mondjuk, hogy alkalmazzuk őket, hanem valóban sokat teszünk azért, hogy tréningjeinket segítsük egy-egy számítógépes szimulációval, terepasztallal, táblajátékkal, amiknek segítségével ellátási láncokat szimulálunk vagy éppen szállítmányozói társasjátékkal dolgozunk, ahol a résztvevők különböző szerepekben próbálhatják ki magukat és nem csupán logisztikai szakmai, hanem a döntéshozói vagy éppen a problémamegoldói készségek fejlesztésére is nagy hangsúlyt helyezünk.

Mindezek alkalmazásával érjük el, hogy egy résztvevő legutóbbi raktáros tréningünkről is a következőt mondta: „Soha nem gondoltam volna, hogy egy raktáros tréning ilyen izgalmas és érdekes is lehet.”

 

Hajas Gabriella

oktatási vezető, MLBKT

Hallgatóból oktató

Szakirányú továbbképzéseink magas színvonalának biztosításakor törekszünk arra, hogy oktatásainkat gyakorló szakemberek is vezessék, így lett korábbi hallgatónkból (Nemzetközi disztribúció szakirányú továbbképzés), Vizsy Józsefből is oktató, aki az AVON Cosmetics Hungary Kft. szállítmányozási és vámügyi vezetője.

Józsefet arról kérdeztük, hogyan látja oktatói szerepét a Budapesti Corvinus Egyetem Beszerzési menedzsment továbbképzésén.

Mennyiben jelent más kihívást oktatóként részt venni a képzésen, mint korábban hallgatóként?

A két szerep nyilvánvalóan különbözik egymástól. Hallgatóként csak azért voltam felelős, hogy a leadott tananyagot a lehető leghatékonyabban elsajátítsam, és hogy lehetőleg minél jobb eredménnyel abszolváljam a vizsgákat. Oktatóként viszont már minden hallgatóért felelősséget érzek, hiszen az a feladatom, hogy a pénzükért olyan korszerű, a mindennapi gyakorlatban hasznosítható ismereteket adjak át részükre, amelyekkel segítem őket a munkahelyükön való helytállásban, illetve a munkaerő-piaci versenyben.

 

Mi az, amit volt posztgraduális képzésünk hallgatói tapasztalataiból át tudtál ültetni oktatói munkádba?

Én pár éve azért választottam a posztgraduális képzést, hogy olyan naprakész elméleti ismereteket szerezzek, amelyeket majd a gyakorlatba átültetve tudok hasznosítani a munkámban. Most oktatóként is az a célkitűzésem, hogy a hallgatók amellett hogy az aktuális elméleti szaktudásra is szert tesznek, értsék meg ezek gyakorlati vetületét. A lexikális tudás megszerzésénél sokkal fontosabbnak tartom, hogy legyenek tisztába a lehetőségekkel, és hogy ezeket gyakorlati munkájuk során az adott szakmai élethelyzetben legyenek képesek majd beazonosítani, megfelelően lereagálni és jó döntéseket hozni.

 

Beszerzési posztgraduális képzésünkben a Logisztikai menedzsment tárgy keretében nem véletlenül kapott helyet a vám. Miért tartod fontosnak, hogy egy sokak számára elsőre nem annyira evidens téma bekerült a beszerzők képzésébe?

A vám szerepének a megítélésével kapcsolatban még ma is sok a téves elképzelés, sajnos még a logisztikai szakemberek körében is előfordul, hogy a vámot csupán egyfajta adónak tekintik. Nem veszik figyelembe, hogy az elmúlt évtizedekben a korábbi fiskális szempontok háttérbe szorultak és mára már egyre hangsúlyosabban jelenik meg a vám gazdasági támogató szerepe, a piacvédelem és az ellátási láncok biztonsága. Korszerű, legális vámtechnikai megoldásokkal a vámmal kapcsolatos költségek minimalizálhatók, a különböző vámkezelési tevékenységek a megfelelő egyszerűsítési eljárások alkalmazása mellett pedig költség és idő hatékonyan illeszthetők a logisztikai folyamatba, amellyel növelhető az áruk áramlási sebessége az ellátási láncon belül.

A beszerzési területen dolgozóknak fontos tisztába lenniük, hogy a beszerzendő árukat a vételáron kívül milyen egyéb költségek terhelhetik, de azzal is, hogy milyen legális vámtechnikai lehetőségek állnak rendelkezésükre ezek csökkentésére, vagy teljes elkerülésére.  Ha a beszállítók kiválasztása és a beszerzési szerződések megkötése során kellő alapossággal figyelembe veszik a vámjogszabályokat is, akkor egyrészt elkerülhetik a beszerzési árra kiható váratlan meglepetéseket, illetve adott esetben még az előállított termék versenyképességének növelését is elő tudják segíteni.

Hajas Gabriella

oktatási vezető, MLBKT

„Hogy miért vágtam bele egy posztgraduális képzésbe 52 éves fejjel, középvezetőként, 30 év logisztikai területen szerzett tapasztalattal?

Nos, egyrészt azért, mert hiszek az élethosszig tartó tanulás fontosságában, másrészt úgy gondoltam, hogy ennek a képzésnek a keretében olyan, a mindennapi gyakorlatba konvertálható elméleti tudást kapok, amelyet egyrészt jól hasznosíthatok a jelenlegi munkakörömben, másrészt jó alapokat nyújt a karrierem továbbépítéséhez.

Ehhez nekem nagyon sokat adott ez a képzés. Különösen tetszett, hogy a kis létszámú csoportnak köszönhetően sok esetben interaktív volt az oktatás. A képzés színvonalát jelentősen emelte, hogy az előadásokat a gazdasági élet különböző területein jelenleg is aktívan dolgozó szakemberek tartották, akik a gyakorlati életből hozott aktuális példák útján segítették az elméleti ismeretek megértését, elsajátítását. Különösen nagyra értékelem, hogy a tanszék vezetése nyitott a hallgatók visszajelzéseire és láthatóan arra törekszik, hogy használható, alkalmazható ismereteket nyújtson az itt végzettek részére. Számomra tehát nagyon hasznos volt a képzés, erre számítottam és nem csalódtam benne, jó szívvel ajánlom másoknak is.”

Vizsy József
szállítmányozási és vámügyi vezető
AVON Cosmetics Hungary Kft.

Játszva tanulni

Legózni az egyetemen vagy egy vállalati továbbképzésen? Társasjátékkal tanulni a szállítmányozás csínját-bínját? Bajor Péter el sem tudja képzelni, hogy miként lehetne másképp tanulni vagy tanítani.

Bajor Péter nem „született” logisztikusnak, hiszen rendes paksiként az erőmű szakközépiskolájában szerzett erősáramú villamosenergia-ipari technikusi végzettséget, majd Budapesten villamosmérnöki diplomát. A logisztikával a Széchenyi István Egyetemen került közelebbi kapcsolatba, amikor az ottani logisztikai és szállítmányozási tanszéken kezdte el doktori képzését, és ezzel párhuzamosan a tanítást is.

Az elmélet nem minden

Maga a tanítás nem volt új Péter számára. Már kisiskolás korában tartott tanórát osztálytársainak, később pedig mérnöktanári végzettséget is szerzett. Az általános iskolában Helga tanító néni mindent szemléltetve oktatott, így Péterbe is berögzült, hogy az igazi tudás gyakorlati, az elmélet önmagában még nem minden. „Az elméleti tudás számomra megfoghatatlan. Persze, el kell olvasni a tankönyveket is, mert amit mások kitaláltak, azt már nekünk nem kell kitalálni, de a logisztikát csak a könyvekből nem lehet megérteni. A logisztika ugyanis végső soron fizikai folyamatokról szól: a végén valakinek meg kell fogni és be kell tenni az árut a raktárba vagy a teherautóba. És ha valaki nem rendelkezik a rendszerek, folyamatok fizikai működéséhez köthető tapasztalattal, akkor nagyon nehéz lesz egy ilyet terveznie vagy működtetnie”, árulja el tanulási és tanítási ars poeticáját Péter.

A logisztika oktatásához viszont neki is tanulnia kellett, ehhez pedig szüksége volt a már említett gyakorlatra. Gyár nélkül termelési logisztikát oktatni szinte lehetetlen, minden órát viszont mégsem lehet egy gyárba kihelyezve megtartani. A megoldás az lett, hogy modelleket készítettek, és a gyárat hozták el a tanterembe. „A modell a valóság szükségszerűen egyszerűsített leképezése. Ha jól döntöttük el, hogy mit hanyagolunk el és mit nem, ha jól választjuk meg az alkotóelemeket és a köztük lévő kapcsolatokat, akkor jó lesz a modell”, mondja erről Péter.

Lego és társas

A gyártási és logisztikai környezetek modellezéséhez a – többek közt oktatásban is – köztudottan sokoldalúan használható Lego-ra esett a választás. Sok minden szólt az építőkockák mellett: mindenki ismeri, életkortól és nemtől függetlenül mindenki szívesen játszik vele; a harminc évvel ezelőtti és a mostani kocka is kiválóan illeszkedik egymáshoz; könnyen szállítható, a variációk száma végtelen, így rugalmas és sokoldalú környezetet kínál.

Péter hallgatóival és kollégáival számos különböző modellt fejlesztett az évek során, melyeken keresztül nem csak a gyártásoptimalizálásba, de különféle raktározási és minőségirányítási folyamatokba is beleláthatnak a hallgatók. A nagyobb méretű Duplo kockákra még vonalkódot is tudtak ragasztani, így a raktári folyamatokat vonalkóddal és számítógépes háttérrel tudták modellezni. A szimulációk során a diákok nem csak elméletben hallanak az anyagáramlásról, az anyagszükségletről, a különféle ellátási stratégiákról vagy a teljesítménymutatókról, hanem saját maguk is kipróbálhatják, megfigyelhetik és elemezhetik azokat.

A termelés- és raktározási menedzsment után a szállítmányozást is játék révén tanulta meg – és mára tanítja is Péter. A CONI táblajáték igazi együttműködés keretében született meg: a diákok szállították a számukra problémás kérdéseket; a már végzett hallgatóktól megtudta, hogy leginkább a gyors döntések és a hatékonyan megosztott figyelem kérdésköre az, melyre a mai hallgatóknak fel kellene készülni az egyetemen; a szektor vállalatai pedig elmondták, hogy mit várnak egy jó szállítmányozási szakembertől.

Ezekből az inputokból született meg a CONI, ahol a játéktérben lóugrásban kell eljuttatni az árut a kezdőponttól a célállomásig. A játék során különféle, előre nem látható, mégis valósághű események következnek be, amelyek vagy segítik, vagy hátráltatják a szállítmány útját: baleset történik, megbetegszik a sofőr, lejár a biztosítás és így tovább. A játékban fontos szerepet kap a többi szereplővel való együttműködés is, miközben a játékosok természetesen versenyeznek is egymással.

A felismerés öröme

A játékok, modellek fejlesztése persze rengeteg energiát igényel, de Péter azt mondja, ő már nem tudná másképp elképzelni a tanítást. „Sokat autózom, ilyenkor gondolkodom a fejlesztési lehetőségeken. A Lego-modellek most is itt vannak a műszerfalon. Nekem ez szórakozás, ez a hobbim.”, mondja. Azért is hisz a módszerben, mert ő maga is így, ezeken a modelleken keresztül tanulta meg a szakmát, így állt össze és szintetizálódott benne egységes egésszé az, amit korábban a szakirodalomban olvasott.

Az elégedettséget pedig a lelkes hallgatók jelentik, legyen szó akár egyetemi kurzusokról, akár kihelyezett vállalati oktatásokról, akár felnőttképzésről. „Hihetetlen érzés, amikor a vállalatnál a nyugdíjhoz közel álló vezérigazgató is leül legózni, és nem a játék kedvéért, hanem mert a szimulációban olyan élményeket szerez, olyan tudást tud kinyerni a vállalatból és a kollégákból, amit másképp nem. Amikor az egyik résztvevő a képzésen felkiált: „Ezt mi is így csináljuk!”, közben a másik a kollégájához fordul: „Ezt miért nem így csináljuk?” Ha ráismer a saját rendszerére, a saját problémáira, ha megoldást talál ezekre, vagy megtanulja, hogyan dolgozzon együtt másokkal a közös célokért, nekem már megérte”, teszi még hozzá.

Schopp Attila

Következő raktározás menedzsment tréningünk 2018 tavaszán startol Budapesten!

Vállalati helyszín: AVON raktár

Dr. Bajor Péter

A Dunaújvárosi Egyetem Műszaki Intézetének főiskolai docense és a győri Széchenyi István Egyetem Logisztikai és Szállítmányozási Tanszékének egyetemi adjunktusa.

Munkája során számos felsőoktatási intézményben – például a Cartagena-i Műszaki Egyetemen, az Eszéki Egyetemen, valamint a Maribori Egyetemen – fordult már meg vendégelőadóként.

Kutatási területe a vezetékes ellátási rendszerek logisztikája és a gyakorlat-orientált oktatási környezetek fejlesztése.

Számos vállalati logisztikai projektben vett részt az elmúlt évtizedben, illetve rendszeresen oktat az MLBKT felnőttképzési programjaiban is. Hallgatóival az elemi logisztikai folyamatok időigényének feltárására alkalmas mérőrendszert fejlesztett.

Győztes a munkaerő-piaci versenyben?

Manapság az élethosszig tartó tanulás korát éljük, amikor is a tanulási folyamatunk, ismeretanyagunk gazdagítása és önmagunk képzése nem ér véget egy diploma megszerzésével. Ahhoz, hogy a munkaerő-piacon versenyképesek legyünk, folyamatosan fejlesztenünk kell képességeinket.

Az MLBKT 2017-es év elején készült felmérése is megerősíti a tényt, miszerint a tanulás egész életünkben jelen van és végig kíséri szakmai fejlődésünket. A felmérésben megkérdezettek 38 százaléka nyilatkozta azt, hogy az elmúlt évben volt olyan terület, amelyben fejlődnie kellett, új készséget vagy képességet kellett elsajátítania. A legtöbb esetben ez valamilyen nyelvismeret fejlesztése, az EKAER rendszer használata, vagy valamilyen vezetői képzés, tréning volt.

A válaszadók közel kétharmada tervezi a közeljövőben tovább képezni magát az általános szakmai kompetenciák, mint például a beszerzés, logisztika területén is.

 

Diagram_továbbtanulás_2017

Ha Ön is hisz az élethosszig tartó tanulásban és nem szeretne lemaradni az egyre növekvő munkaerő-piaci versenyben, csatlakozzon az MLBKT logisztikai vagy beszerzési tréningjeihez!

Továbbtanulási kisokos

Továbbtanulna, de bizonytalan, merre is induljon el? Tudja, mely képzési forma Önnek a legmegfelelőbb? Tudja pontosan, hogy mi a különbség egy mesterképzés és egy szakirányú (posztgraduális) továbbképzés között? Mire számítson az, aki tréningre jelentkezik?

Az SCM Tréning Központ segít Önnek eligazodni a képzések közt!

Azoknak, akik diplomát szeretnének.

Alapképzés

Rövidítése bachelor, rövidítve: BA vagy BSc
Hossza 6-8 félév
Bekapcsolódás feltétele
  • Érettségi bizonyítvány
  • Felvételi
Mire jogosít?

 

  • Alapfokozatot és szakképzettséget ad, munkakör betöltésére jogosít
  • Megfelelő elméleti alapozást nyújt az adott szakterületen a tanulmányok folytatásához (mesterfokozat)
Kiknek ajánlott? Mindenkinek, aki diplomát szeretne
Egyéb tudnivalók Alapvetően a korábbi főiskolai oklevélnek felel meg.

Azoknak, akik diplomát szeretnének.

Mesterképzés*

Rövidítése master; rövidítve: MA vagy MSc
Hossza többnyire 2-4 félév
Bekapcsolódás feltétele
  • Alapfokozat (BA/BSc vagy korábbi főiskolai oklevél) vagy másik mesterfokozat (MA/MSc vagy korábbi egyetemi diploma)
  • Felvételi
Mire jogosít?

 

  • Mesterfokozat és szakképzettség szerezhető általa
  • Meglétével lehet jelentkezni doktori képzésre
Kiknek ajánlott?
  • Azoknak, akik az alapképzés során megszerzett ismereteiket szeretnék bővíteni, elmélyíteni
  • Azoknak, akik magasabb pozíciókban vagy vezetőként szeretnének dolgozni
  • Azoknak, akik tudományos pályára készülnek
Egyéb tudnivalók Alapvetően a korábbi egyetemi diplomának felel meg.

Azoknak, akik már rendelkeznek szakmai tapasztalattal és diplomával, de felsőfokú szakirányú tanulmányokat folytatnának.

Szakirányú továbbképzés*

Hossza 2-4 félév
Bekapcsolódás feltétele
  • Alap-, vagy mesterfokozat/korábbi főiskolai vagy egyetemi oklevél (lehetséges a szakterület megjelölése is)
  • Képzéstől függően lehet felvételi beszélgetés
  • Elképzelhető, hogy egy-egy szakon néhány év munkatapasztalat is szükséges az adott szakterületről
Mire jogosít?

 

Elvégzésével további szakirányú szakképzettség szerezhető egy-egy szakterületen
Kiknek ajánlott?
  • Azoknak, akik közép- vagy felsővezetőként dolgoznak, vagy ilyen jellegű pozícióváltás előtt állnak
  • Azoknak, akik szakmai fejlődésük érdekében egyszerre szeretnének egy szakterületen mélyebb, speciális ismereteket szerezni és fejleszteni vezetői képességeiket is
Egyéb tudnivalók
  • A hivatalos, szakirányú továbbképzés megnevezés ellenére a köztudatban máig a másoddiplomás vagy posztgraduális megnevezés él
  • Kimenetét tekintve kétféle lehet, alapdiplomától függően (pl. Corvinus Egyetemen Beszerzési menedzsment továbbképzésen: közgazdász alapvégzettséggel Szakközgazdász beszerzési menedzsment szakon vagy más alapdiplomával Beszerzési menedzser).
  • A szakirányú továbbképzések meghatározó eleme, hogy nagyban építenek a résztvevők aktivitására és a meglévő szakmai és egyéb tapasztalataira
  • Nem ad újabb végzettséget, speciális szakirányú szakképzettséget tanúsító oklevél kiadásával zárul valamely felsőoktatási intézményben

Azoknak, akiknek már van munkatapasztalatuk, de rövid időn és egy-egy jól fókuszált, szűkebb témakörön belül szeretnének fejlődni.

Ha nem a papír, hanem az azonnal alkalmazható tudás számít!

Tréning

Nem minden képzés, továbbképzés tréning. A tréning a képzések egy speciális, komplex formája.

Hossza Általában 1-3 nap, de hosszabb is lehet
Bekapcsolódás feltétele Képzési programtól függő, de köthető iskolai végzettséghez és/vagy szakmai tapasztalathoz is
Jellemzői

 

  • Célorientált felkészítés történik
  • Kiscsoportos képzési forma (ideálisan 6-12 fő)
  • A cél elérése szempontjából szükséges legfontosabb elméleti ismeretek feldolgozására és azok gyakorlati alkalmazására kerül sor
  • A tréning meghatározó eleme, hogy nagyban épít a résztvevők aktivitására és a meglévő szakmai és egyéb tapasztalataira
  • A jó tréning előtt feltárják a résztvevők adott témakörben meglévő ismereteit, erre építve valósul meg a fejlesztés
  • A tréning a személyiség tulajdonságainak feltárására és fejlesztésére törekszik
  • Az alkalmazott gyakorlatokat követően a tréning biztosítja az elemzést és értékelést, megvalósul a folyamatos visszacsatolás
  • A tréningen jó gyakorlatokat ismerhetnek meg a résztvevők és eszköztárat kapnak, amelyekkel a vállalatuknál konkrétan felmerülő, testre szabott problémák megoldására lesznek felkészítve
  • Jellemző módszerei és munkaformái: egyéni és csoportos téma és feladatmegoldások; szituációs gyakorlatok, szerepjátékok (pl. videós gyakorlatok); játékos feladatok; esettanulmányok; szimulációk alkalmazása; napi munkafeladat beépítése a tréning folyamatába vagy annak modellezése stb.

Felsőoktatási szakképzés

Kiknek ajánlott?

Azoknak, akik gyakorlatorientált, rövid képzést keresnek, szakmaszerzési lehetőséggel, átjárhatósággal az első diploma megszerzése felé. A megszerezhető szakképesítés azonnali elhelyezkedést is biztosíthat diplomás állások esetén. Továbbtanulásnál pedig a megszerezhető kreditek nagy részét elismerik kapcsolódó alapszakokon.

Ez a képzési forma felsőoktatási intézményekben végezhető el.

Felsőoktatási szakképzésben felsőfokú szakképzettséget tanúsító oklevelet lehet szerezni.

Hajas Gabriella

oktatási vezető, MLBKT

*Mesterképzés kontra szakirányú továbbképzés:

Mielőtt dönt, érdemes végiggondolnia, mik a valódi szakmai és karrier céljai!

A szakirányú továbbképzéseken garantáltan olyan hallgatótársai lesznek, akik meglévő szakmai gyakorlatuk miatt hasonló problémákkal küzdenek, mint Ön, szemben a mesterképzéssel, ahol elég gyakori, hogy frissen végzett BSc diplomával rendelkező hallgatók alkotják a csoportok zömét.

Gyakorló szakemberként a networking és a benchmark lehetősége a szakirányú továbbképzésen nagyobb.

A mesterképzések akadémikusabbak (hiszen pl. ezek a doktori képzések előszobái is), ugyanakkor a szakirányú továbbképzésekkel szemben újabb végzettség is szerezhető általuk.

Logisztikai vagy beszerzési másoddiplomát keres?

Válassza a Corvinus Egyetem és az MLBKT közös képzéseit!

Képzési együttműködés a szakmával

Mire képes a szakma és az oktatás ha együttműködik?

  • Raktározás menedzsment tréningünk kapcsán 47 vállalattól 70 elégedett résztvevőt számláló hallgatói közösség létrehozására.

  • Számos konkrét, gyakorlatban is hasznosítható fejlesztési javaslat (visszacsatolás) megfogalmazására a Hungaropharma Zrt. és az Ekol Logistics részére.

  • Olyan szakmai kapcsolatok kialakítására, amelyekből minden érintett sokat tanul.

 

Együttműködő partnerünk volt 2015-2016-ban: Hungaropharma Zrt., Ekol Logistics Kft.

hungarophramaoperated-by-ekol-logo

Folyamatos fejlesztés a gyakorlati tréningekben

Az MLBKT SCM tréning Központja törekszik arra, hogy képzései gyakorlatiasak legyenek, és valódi tapasztalatcserén alapuljanak. Ennek érdekében a pár napos tréningek szerves részét bonyolítjuk valódi gyakorlati helyszíneken. Ehhez, raktáros képzéseinknél sikerült megnyernünk együttműködő partnernek a Hungaropharma Zrt-t és az Ekol Logistics Kft-t is, ahol a vállalatlátogatáson kívül számos egyedi gyakorlati feladattal is segítettük a résztvevők tudásának és kompetenciáinak fejlődését.

“Learning by doing”- avagy a cselekvés általi tanulás megvalósulása

A rövid elméleti oktatást követően a résztvevők számára élményekben gazdag lehetőséget nyújtunk a raktározás világának megismerésére és napi munkájuk fejlesztésére, szakmai tudásuk ellenőrzésére és frissítésére, a szakterületen elengedhetetlen készségeik erősítésére.

A képzés során monitoring rendszer használatával mérési és egyéb feladatokat végzünk egy raktárban, azokat elemezzük szóban, majd prezentációval egybekötött házi feladat is készül belőlük. A tréning harmadik napján tovább fokozzuk a gyakorlatot és a második nap szakmai izgalmait, mert interaktív szimulációs környezetben dolgozunk, ahol a résztvevők különböző szerepekben próbálják ki magukat.

A háromnapos tréning során a résztvevők válaszokat kaphatnak saját cégük raktármenedzsmentjével kapcsolatos kérdéseire is és kiemelten foglalkozunk a raktári mutatószámokkal is.

A közös munkából minden szereplő profitál

  • Az MLBKT értéket teremt azáltal, hogy szervezőként és fejlesztőként új tudáshoz és új közösségek építéséhez járul hozzá.
  • A résztvevők megszerzett ismereteiket, a legjobb gyakorlatokat építhetik be folyamataikba,
  • A gyakorlati helyszínt biztosító vállalatok új kapcsolatrendszerre tesznek szert, nem utolsó sorban pedig folyamataikat más cégeknél dolgozó kollégák figyelik meg és tesznek építő jellegű javaslatokat, visszacsatolásokat, amelyek megkönnyítik és megerősítik munkájukat, gyakran új horizontokat is nyitva számukra.

Az ilyenfajta együttműködés sikerét és értékét a legjobban talán az mutatja, hogy a tréningben részt vevő vállalatok között volt, aki már képzés közben maga jelentkezett, hogy a legközelebbi oktatás során szívesen fogadná a következő csoport résztvevőit, mert rendkívül hasznosnak találta a külső szakmai szemmel (költségmentesen) átvilágított raktárat.

Hajas Gabriella

oktatási vezető, MLBKT

A következő raktározás menedzsment kurzus 2018. tavaszán startol!