SCM Tréning Központ naplója

Tárgyalás felsőfokon

A beszállítói szerződések cégek között születnek, de emberek írják alá őket egy tárgyalás (sorozat) végén. A végeredmény szempontjából nem mindegy, hogy ezek az emberek milyen tárgyalástechnikai felkészültséggel érkeznek a megbeszélésekre. A cél ugyan nem a másik legyőzése, de jó tárgyalástechnikával maximálisan ki lehet aknázni az együttműködésükben rejlő  lehetőségeket.

Több tucat szempontot figyelembe vevő értékelőtáblák, precíz feltételeket és elvárásokat megfogalmazó tender, elektronikus aukciók — számos beszerzési „technológia” és módszer segíti a beszerzőket abban, hogy megtalálják a piacon a legjobb beszállítót. De ahogy egy Facebook profil sem mutatja meg egy ember igazi személyiségét, ugyanúgy a tenderdokumentációk PDF-jeiből és az objektív, értékelő Excel-táblákból sem derül ki, milyen is valójában a reménybeli beszállító. Ezek a beszerzőket támogató eszközök és módszerek kiváló eszközök arra, hogy kiválasszuk a legígéretesebb három-négy jelöltet – velük viszont már személyesen is le kell ülni tárgyalni.

A személyes jelenlét ereje

„Bármennyire is részletes egy tender, abban csak a beszerzés kulcselemeit, a számomra legfontosabb feltételeket tudom definiálni. A válaszok szükségképpen egyszerűek lesznek, ráadásul az Excel sok mindent elbír, nem győződhetünk meg az abban leírtak valódiságáról. A személyes tárgyalás viszont korlátlan eszközt biztosít ahhoz, hogy bármit megkérdezzünk a szállítótól és alaposabban megismerhessük a képviselőjét, mondja Gulyás János, a Südy Consulting tanácsadási üzletágvezetője, senior tréner és egyben az MLBKT trénere arról, miért nem lehet kihagyni a folyamatból a személyes találkozót.

Egy-egy beszerzés végső feltételeit a személyes tárgyaláson tisztázzák, itt dől el, hogy melyik fél milyen mértékben tudja érvényesíteni saját akaratát, éri el előzetesen kitűzött célját. Gulyás János azonban hangsúlyozza, hogy az előrelátó vevő nem ellenfelet, hanem szövetségest lát a beszállítóban. A tárgyaló felek az árban lehetnek ellenérdekeltek, de a valódi cél az, hogy egymásnak hasznot hozó, hosszú távra szóló szövetség köttessen. A jó beszerző nem kizsigerelni akarja a szállítót, hanem az ő számára is értéket teremt, hogy érdekelt maradjon az együttműködésben. Eközben természetesen a beszerző feltárja a saját lehetőségeit, és ha ügyes, ki is használja azokat és eléri a legjobb beszerzési feltételeket.

A jó tárgyalástechnika persze nem csak a beszerző számára fontos, hanem a szállítónak is. A kisebb cégek esetében gyakran előfordul, hogy egy-egy ígéretesnek tűnő üzlet reményében túlzó feltételeket vállalnak, olyasmit is megígérnek, amit nem fognak tudni teljesíteni. A szakértő praxisa során már találkozott olyan vállalattal, amely a lefolytatott beszerzési eljárások után soha nem az első helyezettet hozza ki győztesnek, mert tapasztalataik szerint ők rendszerint túlvállalják magukat, amiből később probléma lehet.

A személyiség hatalma

A beszállítói szerződést két cég köti egymással, ez viszont egyáltalán nem jelenti azt, hogy a tárgyalások során ne lenne jelentősége a tárgyalófelek személyiségének és tudásának. Más kiinduló pozícióból tárgyal egy kiskereskedelmi lánccal egy világméretű piacvezető cégének az üzletkötője és egy kis hazai manufaktúra képviselője. De utóbbi sincs reménytelen helyzetben. Ha rendelkezik a megfelelő képességekkel, ügyesen irányítja a tárgyalást, akkor olyan nagy cégekhez is bejuthat szállítóként, amelyekről korábban még csak nem is álmodott.

„14 ezer beszerzési tárgyalással a hátam mögött meggyőződésem, hogy a tárgyalásokon a siker nem a cégmérettől függ, hanem attól, hogy ki mennyire jól tárgyal. Ha valakinek nagyobb a mentális ereje, jobb a tárgyalástechnikai felkészültsége, erősebb a személyisége, akkor ő fogja irányítani a beszélgetést és alapvetően az ő érdekei fognak érvényesülni. De ahogy korábban mondtam, itt nem a másik legyőzése a cél, hanem a másik félben rejlő lehetőségek maximális kihasználása”, mondja Gulyás János.

Ebben pedig minden apróságnak óriási jelentősége van. „Kevesen tudják, de a tárgyalások jelentős része az első 5-10 másodpercben eldől. Bejön valaki, kezet fog, leül, elhelyezkedik a székben – a profi tárgyaló ebből már fel tudja térképezni a másikat, felismeri, hogy mit kell tennie, hogy kihozza a tárgyalásból a maximumot”, teszi hozzá a szakember. Különösen fontos szerephez jut a metakommunikáció. Igazolt tény, hogy két ember között a kapcsolattartásban csak 30 százalék jut a kimondott szavaknak, a többi információt a metakommunikáció során adjuk át. Ha valaki érti a testbeszédet, azonnal észreveszi, ha a másik félnél ellentmond egymásnak a verbális és a metakommunikáció – és ilyen esetben mindig az utóbbi „mondja” az igazat. Ebből pedig fel lehet ismerni, hogy mikor ígér olyat a szállító, aminek teljesíthetőségéről ő maga sincs meggyőződve.

A tárgyalástechnika tanulható, figyelemmel és fegyelemmel párosulva pedig a siker kulcsa lehet!

Mindenki megtanulhatja

Ez a fajta tudás egyesekben erősebben, másokban kevésbé van jelen – azonban mindenkit meg lehet tanítani a jó tárgyalástechnikákra, a másik fél megértésére, metakommunikációjának elemzésére és a következtetések levonására. Pontosan erre vállalkozik az MLBKT SCM Tréning Központjának beszerzési tárgyalástechnikát oktató kurzusa is.

A tárgyalások során nagyon széles eszközpalettát lehet alkalmazni. Kereskedelmi technikák, a másik fél gyors kiismerése és befolyásolása, az érdekellentétekből fakadó konfliktusok kezelése – ez mind sorra kerül. A legtöbb ember inkább csak azokat az eszközöket használja, amiben ösztönösen jó, ami zsigerből jön neki. A kurzuson azonban nem csak azt tanulhatja meg, hogy miként alkalmazza ezeket tudatosan is, hanem azt is, hogy a széles eszközpalettából miként válassza ki az eszközt, ami az adott szituációban a legalkalmasabb lehet a célok eléréséhez.

„A kurzus oktatóanyaga 2700 beszerző képzésén és több tízezer beszerzési tárgyalás gyakorlati tapasztalatán keresztül finomodott. Nem csak tanítunk, a képzések mellett folyamatosan gyakoroljuk is a szakmát. Oktató példáinkat is a való életből, személyes tapasztalatainkból vesszük, így rendkívül gyakorlatiasak tudunk maradni. Ráadásul nem egyszerűen követjük a szakma változásait, hanem azt is figyeljük, milyen irányba tart a vállalatgazdaság, a beszerzés, és ezekre jó előre kiképezzük a beszerzőket”, mesél az oktatás hátteréről Gulyás János.

Mindehhez számos módszert alkalmaznak. Előre megírt szituációs gyakorlatokat folytatnak le, de a hallgatók által behozott problémákat (miért nem boldogulok az „ilyen-olyan” típusú partnerrel?) is át tudják beszélni. A mozdulatok, a szavak szintjéig meg lehet tanítani, hogyan kell kezelni az egyes szituációkat. Játékfilmek részleteiből is sokat lehet tanulni: hogyan viselkednek a felek egy párkapcsolatban, egy börtönben, mi dönti el, hogy ki kerül domináns helyzetbe?

A hangsúly az aktív részvételen, az interakción van a képzés során. „Olyan nincs, hogy valaki végigüli a kurzust, és nem csinál semmit, mert nem mehet úgy haza, ahogy odajött.” Elméleti tudással gazdagítják, megtanítják a tárgyalástechnika gyakorlati fogásaira, majd ráveszik őket, hogy a gyakorlatok során ezeket beépítsék mindennapi munkájukba, ennek során pedig eredmény- és célorientálttá váljanak.

A legszebb az egészben, hogy a képzés során nem csak a későbbi tárgyalópartnereket, hanem saját magukat is jobban megismerhetik a résztvevők. „A legtöbb hallgató elkezd azon is gondolkodni, hogy milyen vagyok én magam? Milyen a kisugárzásom a tárgyaláson? Milyennek lát engem a másik fél? Hogyan fog reagálni a kommunikációmra? Innentől kezdve pedig nem csak a tárgyalóteremben fogok másképp látni és viselkedni a képzéseinken résztvevők, hanem az élet minden más területén is. A tárgyalástechnika alkalmazható állásinterjún, a közlekedési rendőrrel beszélgetve vagy éppen a szerelemben is. Ezeknek az ismereteknek a birtokában jelentősen nő az ember értékteremtő és érdekérvényesítő képessége, úgy a környezete, mint önmaga számára”, mondja végül Gulyás János arról, milyen további hozadékai lehetnek egy jól kiválasztott tárgyalástechnikai tréningnek.

Következő beszerzési tárgyalástechnikai tréningünk 2018 őszén startol Budapesten, de a tréninget kihelyezve is megrendelheti!

Gulyás János

Jánost 15.000 tárgyalási tapasztalatával az egyik legkeresettebb kereskedelmi tárgyalási szakembernek tartják, aki egy kisebb összegű tárgyalásra is éppolyan alaposan felkészül, mint a 20 milliárdosra. Az MLBKT saját és a Budapesti Corvinus Egyetemmel közös képzésein is tanít beszerzési vagy általános tárgyalástechnikai témában, ill. a Südy Consulting tanácsadási üzletágát vezeti, amely céggel az MLBKT régóta partneri együttműködésben dolgozik. Megbízói érdekeit profin képviseli és szinte bármilyen helyzetben kiaknázza a tárgyalásban rejlő előnyöket, miközben építeni is tudja a kapcsolatot a felek közt.

Tapasztalatot volt honnan szereznie, hiszen 20 éven keresztül nagykereskedelmi vállalatok fejlesztésével és kiskereskedelmi láncok felépítésével foglalkozott első számú vezetőként és több esetben tulajdonosként is, így a vállatok stratégiai építése és irányítása is fő kompetenciái közé tartozik. Volt az év kereskedője, és az Európai Unió Kereskedelmi biztosától és Magyarország Gazdasági Miniszterétől állami elismerést kapott a modern kereskedelem kialakításában végzett munkájáért. 13 éve kínai kormányszerveknek a tanácsadója a cégek nemzetközi stratégiai kapcsolatainak kiépítésében.

Mérhető eredmények

Azokra is ráfér a képzés, akik már évek óta űzik a szakmát, sőt, ők tudnak a legtöbbet profitálni belőle. Az SCM Tréning Központ raktármenedzsment képzésén a legjobb gyakorlatok átadásán, a raktározási folyamatok mérésén és javításán van a hangsúly – mondja a képzés egyik oktatója, Gál István, a BI-KA Logisztika Kft. projektmenedzsere.

Hiányzó összkép

„Mindig is jó kapcsolatot ápoltam munkahelyemen az azóta sajnos elhunyt alapító-tulajdonossal, Dr. Karmazin Györggyel, aki aktívan tevékenykedett a szakmai szervezetekben, az MLBKT-nak is elnökségi tagja volt. Az ő biztatására kezdtem én is tanulmányokat, szakcikkeket írni, valamint előadásokat tartani konferenciákon vagy a felsőoktatásban, és gyorsan rájöttem, szeretem ezt csinálni. Főiskolásként is azokat az órákat szerettem a legjobban, amikor különböző termelő vállalatoktól érkeztek vezetők, és a saját tapasztalataik alapján beszéltek a szakmáról. Így amikor felmerült az ötlet, hogy indítsunk raktármenedzsment képzést az MLBKT SCM Tréning Központjában, örömmel mondtam igent”, mesél arról, milyen előzmények után lett a szervezet oktatója.

A raktármenedzsment képzést nem kimondottan pályakezdőknek szánják, hanem gyakoroló szakembereknek, közép- és felsővezetőknek. Számos oka lehet annak, hogy valaki raktárvezetőként vagy logisztikai igazgatóként is szükségét érzi a továbbképzésnek. Sokan vannak, akik nem ilyen irányú végzettséggel rendelkeznek, mégis logisztikai munkakörben találták magukat. Munkájuk során beletanultak az adott vállalat folyamataiba, de ugyanakkor érzik a biztos szakmai alapok, az elméleti háttér hiányát. Ha bizonyos alapok meg is vannak a szakembereknél, gyakori a „nem látom a fától az erdőt” problematikája: évek óta végzik a napi rutinmunkát, a részfeladatokat jól ismerik és látják el, de a rendszerszintű ismeretek, a részek kapcsolódásának átlátása hiányzik. Nem minden esetben vannak tisztában a jogszabályi követelményekkel sem, nem tudják követni a szakmai újdonságokat és szakmai találkozók híján nem tudnak tapasztalatot cserélni azokkal a kollégákkal, akik hasonló cipőben járnak.

A fentiekből is látszik, hogy sokrétű ismereteket kell átadni a néhány napos képzés során. Az oktatás némi elmélettel kezdődik, de itt sem az alapfogalmakat magyarázzák el, hanem üzem- és folyamatszervezési ismereteket adnak át, az elemek közötti összefüggéseket igyekeznek megvilágítani. A következő részben pedig már magán a raktármenedzsmenten van a hangsúly: gyakorlatorientáltan, a valós életből példákat hozva, az újdonságokat, a jogszabályi követelményeket is ismertetve zajlik az oktatás.

Kézbe vett folyamatok

A résztvevők között a képzés legnépszerűbb szakasza az élő raktározási környezetben végigvitt mérési gyakorlat, majd az egész napos szimulációs játék. Ennek során a hallgatók kettes csoportokban mérik a raktári folyamatokat, megfigyelik, hogyan hatnak ezek egymásra és egy prezentáció keretében dolgozzák fel a látottakat, majd mutatják be az egész csoport számára, fejlesztési javaslataikkal együtt. A szimulációs játék során pedig játéktérben próbálhatják ki a különféle intézkedések hatását a logisztikai folyamat egészére. Rendkívül gyakori probléma, hogy hallgatóik nem tudják javítani folyamataik hatékonyságát. Ennek hátterében sokszor az áll, hogy a kiindulási alapokat sem ismerik, nem tudják mérni a pillanatnyi állapotokat, így az esetleges javulást sem tudják megítélni. Az is előfordul, hogy a raktár- és vállalatirányítási rendszerből jönnek az adatok, de azokból nem lesz hasznosítható információ. A képzés ezen szakaszában ezért olyan gyakorlati technikákat is bemutatnak, amelyekkel egyrészt mérhetővé válnak a különféle folyamatok, másrészt később ezeket a folyamatokat ki is tudják értékelni, hogy azonosíthassák a gyenge pontokat.

A résztvevők számára a tanfolyam legfontosabb hozadékát általában ezek a gyakorlati ismeretek jelentik. Új módszerekkel, legjobb gyakorlatokkal ismerkednek meg; sokszor már a képzés ideje alatt azon gondolkodnak, hogyan tudnák a hallottakat beépíteni saját munkafolyamataikba. A jó raktármenedzsment folyamatokkal azonnal észlelhetők a hibák, pontatlanságok, nem egy-egy elszámolási időszak végén, túlórában kell rendbe tenni a raktárkészleteket.

A szakmai ismeretek mellett a vezetői képességeket is fejleszti a tréning. „Mindig elmondjuk, hogy ők mint vezetők, hogyan tudnak a változások mögé állni, hogyan tudják a fejlesztések szükségességét és hasznát megértetni beosztottjaikkal vagy akár vezetőikkel is, hiszen nemcsak a vállalat érdeke, hogy szabályozottabbak legyenek a folyamatok, hanem a dolgozók munkája is könnyebb lesz, ha kiküszöbölik a hibalehetőségeket”, villantja fel az emberi aspektust Gál István.

Az oktató számára is nagy élmény egy-egy képzés. „Szeretem érezni a nyitottságot, a kíváncsiságot, ami a hallgatók felől megnyilvánul, azt, hogy tanulni akarnak, kérdeznek, aktívan részt vesznek a munkában. Öröm számomra, amikor sikerül átadnom a rendszerszemléletet, megvilágítanom az összefüggéseket, vagy éppen a saját munkámból vett tapasztalatokat oszthatom meg”, sorolja Gál István, hogy miért is várja egy-egy új tanfolyam kezdetét.

Schopp Attila

Vasútra, logisztikus!

Egy most formálódó képzés kialakításában is részt vesz Gál István: a szállítmányozási tanfolyam vasúti modulját dolgozzák ki egy másik szakemberrel közösen. Istvánnak komoly gyakorlati tapasztalata is van, mert a BI-KA Logisztika Kft. szolnoki, iparvágányos Regionális Logisztikai Szolgáltató Központjában elérhető a vasúti szállítás lehetősége is a partnerek számára, ő pedig megszerezte a vasútüzem-vezetői képesítést.

A vasúti szállítással kapcsolatban sokszor számos fontos információ hiányzik, vagy nem pontosan ismert az ezt a szállítási módot igénylő vállalatok szakemberei számára. Korántsem egyszerű ebbe belevágni – akár egy termelő-kereskedő vállalat, akár egy logisztikai szolgáltató gondolkodik a vasútban, mert számtalan műszaki, jogi, szakmai és pénzügyi ismerettel kell tisztában lennie. Az új képzés során ezeket a műhelytitkokat osztják meg az érdeklődőkkel, akik így legközelebb már nem lepődnek meg azon, hogy egy nemzetközi vasúti szállításra adott ajánlat elkészítése akár egy hónapot is igénybe vehet.

Gál István

Már az egyetemen eljegyezte magát a logisztikával Gál István – közlekedésmérnöki szakon, logisztikai szakirányon végzett a győri Széchenyi István Főiskolán (amit egy pénzügyi közgazdász diplomával is megfejelt). Azóta sem lett hűtlen a szakmához, amelynek számos ágában kipróbálta magát. Első munkahelyén hűtött és fagyasztott élelmiszerek és gyógyszertermékek raktározásával és belföldi disztribúciójával foglalkozott. Immár 12 éve erősíti a szolnoki BI-KA Logisztika Kft. csapatát, ahol többnyire üzlet-, illetve vállalatfejlesztési feladatokkal foglalkozik, legyen az szoftverbevezetés, új telephely kialakítása vagy éppen új szolgáltatás bevezetése új partnerek részére.

Képzés vs tanácsadás

Nem egyszer okoz csalódást egy-egy képzés résztvevőinek, hogy nem a vállalatok konkrét problémáinak megoldásával foglalkoznak az oktatás során, és nem kapják meg a másnaptól minden gondra megoldást nyújtó „kulcsot”. Ez azonban nem is lehet egy tréning célja, és nem szabad összekeverni a tréningeket a tanácsadással. Fontos tisztázni, mit jelent az egyik és mit a másik, mikor van szükség tréningre és mikor tanácsadásra.

Tréning Központunk jellegénél fogva nyílt vagy vállalati igényekre szabott formában nyújt képzési szolgáltatásokat azoknak a vállalkozásoknak, akik bővíteni, fejleszteni szeretnék tudásukat.

Kihelyezett tréningek esetében gyakori, hogy a megrendelő vállalat HR szakemberének is el kell magyaráznunk, egy tréning kapcsán nem megoldásokat szállítunk, hanem eszközöket adunk a kollégák kezébe, akik ezek segítségével alakíthatják át a vállalati folyamatokat. Természetesen az ilyen vállalati programok esetében több alkalommal is igyekszünk pontosan definiálni azokat a témaköröket a szakmai vezetés (igénylő) bevonásával, amelyekben tudás- és készségfejlesztésre van szükség, és ehhez keresünk megfelelő módszertant, gyakorlati feladatokat. Az igényekre szabott oktatásra való felkészülés során, mint ahogyan egy nyílt képzés esetén is, egyik első fontos feladatunk a résztvevői tudásfelmérés, mert a jó tréning igyekszik figyelembe venni a csoportok igényeit mindamellett, hogy zárt formában, néhány nap alatt, rögzített tematika mentén ad át ismereteket. Fontos tisztázni, hogy ezekben az esetekben a megoldás kulcsa a képzésben résztvevő kollégák kezében van, a vállalati tudástőkébe az ő segítségükkel kerülnek és hasznosulnak az ismeretek, hiszen rajtuk múlik, hogy az elsajátított eszköztárból mely elemeket integrálják a vállalatba.

Ezzel szemben a tanácsadást alapos állapot és folyamat felmérés előzi meg, és maga a tanácsadás is általában egy hosszabb folyamatba illeszkedik. Ezekben az esetekben a szakértők azok, akik maguk hajtják végre a változásokat, ők használják az eszközöket a megbízó által kijelölt cél elérésére, operatív módon segítve a szükséges átalakítások végrehajtását. Itt egy olyan tudást vásárolnak a vállalatok, amelyet belső erőforrásokból nemigen tudnak pótolni.

A fentiekben vázoltaknak megfelelően a képzés és a tanácsadás időtartama, módszertana és ennek megfelelően a szolgáltatás ára sem ugyanaz. Míg egy szakmai nyílt tréninget egy-kétszázezer forintból és néhány napból is „meg lehet úszni”, addig a tanácsadás hónapokat, akár éveket és tetemes összeget is tud jelenteni

Összegezve a tréning és tanácsadás közti különbséget talán egy korábbi, a készletezéssel kapcsolatos ismereteket taglaló írásunk záró gondolata tudná, ahol trénerünk, Bóna Krisztián érzékletesen így írta le a különbséget: „Ha úgy tetszik, a tréningeken orvosokat képzünk, a tanácsadás során pedig inkább mi magunk gyógyítunk”.

Hajas Gabriella

oktatási vezető, MLBKT

Mikor érdemes kihelyezett tréningben gondolkodnia egy vállalatnak?

Kihelyezett képzés:

Ideális létszám: Akár már 4-5 főtől

Helyszín és utazás: Vállalati vagy külső helyszín a munkahelyhez közel, utazási költség nélkül

Ismeretanyag: Vállalatra specializált tematika

Tudásmegosztás: Csak vállalaton belül

Kapcsolati háló: Csak vállalaton belül

Nyílt képzés:

Ideális létszám: 4-5 fő alatt

helyszín és utazás: Külső helyszín (képző intézmény vagy egyéb) utazási költséggel

Ismeretanyag: Kötött tematika

Tudásmegosztás: Más iparágak, gyakorlatok az eltérő résztvevői kör miatt

Kapcsolati háló: Kiváló kapcsolatépítési lehetőség

A tréning központ bemutatja: Az elmúlt 5 év számokban…

Az év vége minden vállalat életében az összegzés ideje. Ez az MLBKT-ban sem volt másként. Úgy gondoltuk, beszédesek azok a számok, amelyek képzési tevékenységünket kísérik, egyúttal információt nyújtanak a velünk kapcsolatban álló logisztikai tevékenységet folytató vállalatokról is. Látlelet következik, szigorúan csak az MLBKT szűrőjén keresztül.

Pályaorientáció és logisztikai szakképzés

Társaságunk egyre több olyan megkeresést kap, amely valamely logisztikai szakképzést folytató intézménytől érkezik. Ezek az intézmények keresik a kapcsolatot a szakmával, mert szeretnék növelni tanulóik elhelyezkedési esélyeit és bővíteni látókörüket. 2017 végén két intézményben is volt lehetőségünk néhány interaktív, pályaorientációs program megtartására.

Elsőként a Teleki Blanka Közgazdasági Szakgimnáziumba látogattunk el, ahol közel negyven diáknak két csoportban, interaktív előadást tartottunk. Szem előtt tartva a korosztály jellemzőit és kihasználva a versenyszellemet egy digitális játék segítségével kezdtünk el a logisztika színességéről és a lehetséges karrierutakról beszélgetni. Szó esett néhány kiemelt szakterülethez szükséges kompetenciáról, fizetésekről, a szakmában rejlő jövőbeli lehetőségekről és arról, hogy mely egyéb szempontokat érdemes figyelembe venni gyakorlati hely vagy munkahely választásánál. Második alkalommal a Bethlen Gábor Szakgimnáziumba látogattunk el hasonló programmal.

Mindkét alkalommal megfigyelhető volt a számos érdeklődő, a programra és játékra, interakcióra fogékony, gondolkodó diák, de legalább ugyanennyien ülték végig passzívan, érdeklődés nélkül a programot. A tanárok elmondása alapján a végzettség megszerzése után sajnos nagy számban hagyják el a meg sem kezdett pályájukat a fiatalok és motiválni őket, érdeklődésüket felkelteni az oktatás során is nehéz. Véleményük szerint nagy szükség lenne továbbá több vállalat jelenlétére a szakképzési rendszerben.

A tanárok részéről az igyekezetet tapasztaltuk és azt, hogy fontosnak tartják a diákok fejlődését, a gyakorlati élettel való tapasztalatszerzést. Ennek érdekében több esetben gondolkodnak olyan pályaorientációs napok megszervezésében is, amelyekre gyakorló szakembereket hívnának meg a logisztika széles spektrumából.

Fontosnak tartjuk ebben a témában Némon Zoltán véleményét is bemutatni. Zoltán amellett, hogy az MLBKT oktatója, jelenleg egy vidéki szakgimnáziumban is tanít, így frissen szerzett tapasztalatokkal rendelkezik a hazai szakképzés helyzetéről.

 

Melyik középiskolában és milyen témaköröket (tantárgyakat) oktatsz?

Jelenleg az aktuális OKJ-s tematika szerint az újszászi Rózsa Imre Szakgimnáziumban oktatok hat tantárgyat az érettségi utáni 2 éves szakképzési forma 13. évfolyamán. A hat tantárgy a következő: Közlekedési alapfogalmak, Raktározási folyamatok, A raktározás szerepe az ellátási láncban, Raktár működtetése és mutatószámai, Speciális áruk raktározása, Vezetés, szervezés gyakorlat. Az első két tantárgy időkerete: heti 3-3 óra, a további négy tantárgyé heti 1-1 óra tantárgyanként.

Hol látod a legnagyobb kihívást a logisztikai szakképzésben mint gyakorló oktató?

A legnagyobb kihívást, illetve problémát abban látom, hogy az OKJ-s tematikában meghatározott óraszámban szerepel a duális képzés követelményének eleget tevő gyakorlati oktatás, de ezt az iskolarendszerű képzésben a legtöbb oktatási intézményben nem sikerült megvalósítani, mivel hiányoznak azok a konstrukciók, amely az iskolák és működő vállalkozások kapcsolatát jelentik. Ezért a gyakorlati oktatást is legtöbbször tanteremben bonyolítják, amely csak kényszermegoldás.

A másik problémát az jelenti, hogy az új oktatási intézményekben, a szakgimnáziumokban gyakran hiányoznak a szakképzett oktatók, így olyan tanároknak adják az egyes tantárgyakat, akik életükben nem foglalkoztak logisztikával, és óráról órára készülnek fel szakirodalmak átolvasásával.

Milyenek a fiatalok jelenlegi tapasztalataid alapján? Hogyan állnak hozzá a logisztikához mint szakmához?

A saját tapasztalatom alapján a fiatalokat három csoportba tudom osztani:

Vannak, akik komolyan veszik a képzést és céljuknak tekintik a tanfolyam elvégzését és a szakmában való érvényesülést.

Vannak, akik egyetemi, illetve főiskolai felvételük meghiúsulása miatt átmeneti megoldásnak tekintik csak az oktatást, hogy kihasználva az ingyenes lehetőséget, részt vegyenek a képzésben, de esetleges felvételük esetén akár az első év után is abbahagyják tanfolyami tanulmányaikat.

És vannak, akik pedig érettségi utáni időhúzásnak tekintik a tanfolyamon való részvételt, azután „majd csak adódik valami”. Ez utóbbiakból még lehet logisztikus, ha szemléletmódjuk idővel változik.

Véleményed szerint ezzel a képzettséggel mennyiben tudnak megfelelni a vállalati igényeknek a frissen végzett logisztikusok?

Sajnos a gyakorlati tapasztalatok hiánya azt eredményezi, hogy az OKJ-s elméleti oktatás után, ha valaki érdemlegesen akar részt venni egy-egy vállalkozás logisztikai feladataiban, akkor szükség van egy ún. gyakornoki „utóképzésre”, ami egyrészt a konkrét vállalati folyamatok készség szintű elsajátítását, másrészt a tanult elméleti anyag releváns részeinek átismétlését kell, hogy jelentse.

Hajas Gabriella

oktatási vezető, MLBKT

Összerakni a nagy képet

Sok esetben azokat az ismereteket kell a leginkább oktatni, amelyekről többen azt hiszik, hogy már nem lehet róluk újat mondani. A szállítmányozás éppen ilyen – mindenki csinálja, de a maga teljességében kevesen látják át.

A szállítmányozással és fuvarozással a gazdasági élet gyakorlatilag minden területén találkozunk – ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenhol értenek is hozzá, mondja Dr. Horváth Annamária főiskolai docens, a Budapest Gazdasági Egyetem, Külkereskedelmi Kar, Nemzetközi Ügyletek és Logisztikai Intézeti tanszék vezetője és az MLBKT oktatója. Márpedig ha nem értenek hozzá, akkor a cégek nem tudják, milyen lehetőségek állnak a rendelkezésükre, és így nem lesznek képesek a legelőnyösebb feltételekkel megrendelni a szolgáltatásokat. Az ezzel foglalkozó munkatársaknak tudniuk kell, milyen adatokra van szüksége a szállítmányozási szolgáltatónak, mit takarnak a szakkifejezések, milyen okmányokat használnak a fuvarozók, azok milyen jelentőséggel és funkcióval bírnak. „Aki nem ismeri a területet, már a jó kérdéseket sem tudja feltenni”, hangsúlyozza a tudás fontosságát Horváth Annamária.

Önmagában viszont a tudás sem mindig elég. Az ügyfelek, megbízók oldalán gyakori hiba, hogy belemerevednek a hagyományokba. „Eddig is így csináltuk” – válaszolják a megoldások, folyamatok miértjét firtató kérdésekre. Jó példa erre az Incoterms szokvány. A szokványt gyakorlatilag mindenki alkalmazza, aki határokon átnyúló kereskedelmet folytat. Az viszont nagyon nem mindegy, hogy milyen klauzulákkal kötik meg a szerződéseket – csak azért nem változtatni a feltételeken, mert már megszokták a régit, meglehetősen rövid távú, kényelmes gondolkodásmódra vall.

Horváth Annamária szerint azonban a szállítmányozással hivatásszerűen foglalkozó szolgáltatóknak sem árt söpörni a saját portájuk előtt. Munkatársaik sokszor különböző háttérrel érkeznek, nem egyszer a napi munka során tanulnak bele a szakma részleteibe – emiatt viszont gyakran fordul elő, hogy a fától nem látják az erdőt, vagyis nem látják át a teljes képet, nem tudják magukban rendszerezni a teljes szállítmányozási tevékenységet. A nagy nemzetközi szolgáltatóknál az egyes területekkel sokszor külön szervezeti egységek foglalkoznak – van, aki csak a légi szállítmányozással, más a közúti fuvarozással, a harmadik pedig a tengeri árueljutás megszervezésével, ami szintén nem segíti a folyamatok átlátását.

Ezért hiába tanítják a felsőoktatásban több helyen is a szállítmányozást – mások mellett éppen a tanszék oktatói is -, a felnőttképzésnek is bőven jut hely a palettán. Egy jó szállítmányozási tréningből azok is profitálhatnak, akik a gyakorlatban nap mint nap ilyen tevékenységet végeznek. Egy intenzív tréning jó lehetőséget kínál arra, hogy a munkatársak egyet hátralépjenek és áttekintsék a működésüket. Ilyenkor alkalom kínálkozik arra is, hogy megismerkedjenek azzal, mások mit hogyan csinálnak, és rájöjjenek, ők hol és hogyan tudnának javítani folyamataikon. De sokszor a már korábban, a munka során megszerzett ismeretek rendszerezése, a nagy képben való elhelyezése is sokat segíthet.

Annamária kimondottan szeret felnőtteket oktatni. „Ez sokszor egyszerűbb és talán néha hálásabb feladat, mint a felsőoktatásban tanítani. Ahogy egy felnőtt tanítványom fogalmazott egyszer, ő nem a kreditre vagy a jegyre hajt, hanem a tudásra. Másképp fogalmazva, nem túl akar lenni az egészen, hanem meg akarja tanulni az elhangzottakat” és már másnaptól alkalmazni is szeretné, idézi fel a tanszékvezető.

De nem csak a diákok hozzáállása különböző, hanem a tanítási lehetőségek is. A kisebb csoportokban végzett képzések során sokkal több interakcióra van lehetőség, sokkal élőbb a kapcsolat tréner és diák között. Akár még arra is van mód, hogy az adott tematika keretein belül a hallgatók érdeklődésének és tevékenységének megfelelően eldöntsék, miről essen több és miről kevesebb szó. Újragondolt tréningjével az MLBKT is ezt segíti elő azon a módon, hogy háromnapos szállítmányozási és fuvarozási képzésén minden résztvevő maga dönthet, az elengedhetetlen „alapozó” ismereteket követően közúti, vasúti, tengeri-folyami vagy légi specializációt választ-e.

Schopp Attila

Az Incoterms szokvány

Sokan használják, de kevesen értik igazán – az Incoterms-szel való alaposabb megismerkedés minden olyan kereskedelmi és termelő vállalatnak elemi érdeke (lenne), amelyik nemzetközi kereskedelemben, árueljuttatásban érdekelt. Az Incoterms a kereskedelmi szerződésekhez kapcsolódó nemzetközi szokvány, ami tíz pontban határozza meg az eladó és a vevő kötelezettségeit. Nagy előnye, hogy nemzetközileg általánosan elfogadott, ezért mindenki ugyanazt érti alatta, anélkül, hogy minden részletről külön kellene megállapodni. A választott klauzula meghatározza például, hogy a vevőnek vagy az eladónak kell-e megkötnie a fuvarozási szerződést, földrajzilag meddig kell megkötnie, ki vállalja a kockázatot az árutovábbítás során, kinek kell a fuvar- és egyéb okmányokat beszerezni és így tovább. Ennek köszönhetően minden érintett számára egyértelmű, hogy az eladó hol adja át az árut, és honnan kell a vevőnek szerveznie az áru eljuttatását.

A következő szállítmányozási és fuvarozási ismeretek képzés 2018. február 8-án indul!

Dr. Horváth Annamária

Oktatónk jelenleg a Budapesti Gazdasági Egyetem, Külkereskedelmi Kar, Nemzetközi Ügyletek és Logisztika Intézeti Tanszékének vezetője. Korábban logisztikai szakértőként a Logisztikai Fejlesztési Központban, vezető tanácsadóként a Navigátor Informatikai és Tanácsadó Kft-ben is dolgozott, majd a Richter Gedeon Nyrt. Raktárgazdálkodási Főosztályán töltött be különböző vezetői posztokat. Főbb szakterületei: disztribúció, raktárgazdálkodás, logisztikai vevőszolgálat, nemzetközi szállítmányozás és fuvarozás, valamint logisztikai szolgáltatások. Számos kutatási, szakmai projektben vett részt munkája során, valamint több vállalat számára dolgozott szakmai tanácsadóként és oktatóként kihelyezett tréningeken.

Gyakorlat, elméleti alapokon

Amilyen fontos lenne egy termelő vagy kereskedő vállalatnál a hatékony kereslet- és készlettervezés, olyan gyakran végzik ezeket a tevékenységeket csupán a múltbéli tapasztalatokra vagy akár a puszta intuícióra alapozva. Pedig a megfelelő módszerek alkalmazásával látványos javulás érhető el – de ehhez szükséges ismerni a mögöttes módszertani alapokat is.

Aki csak közgazdasági oldalról szemléli a logisztikát, talán kicsit furcsának találhatja, hogy miért képeznek logisztikai szakembereket a műszaki egyetemeken is. Pedig ennek nagyon is jó oka van. A modellekben elképzelt, a táblázatokban kiszámolt logisztikai megoldások mögött mindig ott van az a fránya technológia, amely végső soron fizikai valójában is eljuttatja a szükséges anyagot vagy terméket A pontból B pontba – mondja Dr. Bóna Krisztián egyetemi docens, a BME Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék tanszékvezetője. Így lett ő is logisztikai szakember a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karán, és aki kereslet- és készlettervezést oktat az MLBKT SCM Tréning Központjában, de az elmúlt években számos sikeres vállalati logisztikai rendszerfejlesztési projekt vezető szakértője, illetve projektvezetője is volt.

Kellenek a módszertanok

A kereslettervezés valahol minden vállalati operáció kiindulópontja. „Manapság igényvezérelt a gazdaság. Ha egy vállalat nem tudja felmérni ügyfelei, vásárlói igényeit, ha nincs elképzelése arról, hogy mit várnak el tőle a piacon, nem fog tudni sikeresen működni. Nem az a gond, ha nem pontosak az előrejelzései, hanem ha egyáltalán nincsenek információi, tervei. A kereslettervezés adja a kezünkbe azt az eszközt, amely alapján egyáltalán elképzeléseink lehetnek a kiszolgálni kívánt igényekről”, érzékelteti a terület fontosságát Bóna Krisztián.

Ha az igényeket már ismerjük (vagy ismerni véljük), akkor a következő lépés annak eldöntése, hogyan akarjuk kiszolgálni ezeket az igényeket – ennek egyik leggyakoribb eszköze pedig a készletezés. Ezzel kapcsolatban is sok mindent el lehet rontani. A túl nagy készlet tőkét köt le és plusz költségeket okoz; a túl alacsony készletszintek viszont a kiszolgálási szintet rontják, ha miattuk nem lehet időben kielégíteni a vevői igényeket. Éppen ezért a legfontosabb feladat nem a készletek csökkentése, hanem azok optimalizálása, noha ezt sok vállalatnál még nem látják át. A költségek ugyanis nem ugyanolyan arányban csökkennek, mint a készletek – arról nem is beszélve, hogy számos esetben azzal sincsenek tisztában a szervezetek, hogy milyen direkt és indirekt költségeket jelentenek nekik a készletek. Ha pedig nincs világos kiindulópont, akkor az esetleges költségcsökkentéseket sem lehet pontosan mérni.

A kereslet tervezésére és a készletek optimalizálására számtalan lehetőség kínálkozik, ám ezek mindegyike valamilyen módszertanon alapul és komoly matematikai háttérszámításokat tételez fel. Paramétereket kell meghatározni, statisztikai fogalmakat kell értelmezni és felhasználni, elemzéseket kell végezni. Különösen a kereslettervezésben jut nagy szerephez a statisztika, hiszen voltaképpen jóslásról van szó, avagy kissé tudományosabban fogalmazva, kezelni kell tudni a modellekben rejlő bizonytalanságokat. Akárhány paramétert használunk is fel az előrejelzéshez, csak valószínűségekkel számolhatunk, így tisztában kell lenni olyan alapfogalmakkal, mint a szórás, eloszlás és társai. Ezek az ismeretek azonban sok esetben hiányoznak, ezért a várható keresletre vonatkozó vállalati döntéseknél leginkább az intuíció dominál.

Szimulációk sora

A nehézségek ellenére megfelelő módszerekkel mind a kereslet, mint a készletek szintje sokkal jobban tervezhetővé válik. Az MLBKT SCM Tréning Központjának oktatásain ezekkel a módszerekkel ismerkedhetnek meg a résztvevők. Nem csak bemutatják a legjobb módszereket az órákon, hanem a résztvevők ki is próbálják azokat – ezért is fontos, hogy megfelelő elméleti előképzettséggel érkezzenek, hiszen ellenkező esetben statisztika- vagy analízisoktatással telnek az értékes órák, figyelmeztet Bóna Krisztián.

A kereslet- és készlettervezés oktatása során egyszerű táblázatkezelőben is futtatható szimulációs eszközök segítenek felismerni a hallgatóknak egy-egy jelenséget a két érintett területen. Mi történik, ha egy kicsit csökkentem a készletek szintjét? Mi lesz a hatása, ha a felére vágom vissza? Mindeközben folyamatos az interakció az oktatók és a résztvevők között: a cél az, hogy mindenki a saját munkájára, a saját vállalata helyzetére tudja lefordítania tanultakat. Ilyen, a szimulációk nyomán hozott felismerések mentén halad végig a csoport a megtanulandó anyagon.

A készletezési tréning végén egy hosszabb szimulációs játék következik. A hallgatók egy vállalat alapanyag- és késztermék-raktárát, valamint a termelést irányítják, az oktatók pedig a vevőket és a beszállítókat játsszák el. „A szimulációban minden nap két percig tart. Különböző hatásoknak tesszük ki a modellezett rendszert, például késik a beszállító, soron kívüli megrendelések futnak be stb. – ezeknek megfelelően kell optimalizálni a két raktár készletszintjeit. A játék során a résztvevőknek ki kell dolgozniuk a készletezési stratégiákat, biztonságban kipróbálhatják a tanult módszereket, és azonnal láthatják döntéseik eredményeit. Ugyanazokat az indikátorokat figyeljük, mint amit a való életben is ellenőrizni kell, például a költségeket vagy a kiszolgálási szintet. Egy-egy időszak végén átbeszéljük az addig történteket, felhívjuk a figyelmet arra, hogy mire reagáltak jól, milyen jelenségeket nem vettek észre vagy kezeltek rosszul. Mivel már számos hasonló tréning zajlott, a csapatok a korábbi tréningek résztvevőivel is versenyeznek. Külön plusz hajtóerőt jelent, ha időről-időre elmondom nekik, pillanatnyilag hogyan állnak az örökranglistán”, mesél egy-egy tanfolyam lefolyásáról Bóna Krisztián.

A tréner arra is felhívja a figyelmet, hogy egy-egy ilyen pár napos képzésen nem lehet általános csodaszert kínálni. Amit a hallgatók ezen a tréningen elsajátítanak (témája és a szükséges bemeneti kompetenciák tükrében talán az egyik legnehezebb is az SCM Tréning Központ kínálatában), azt nem tudják már másnap a vállalatnál alkalmazni – a céget fel kell készíteni az új szemlélet szerinti működésre. A képzés legnagyobb sikere ezért talán éppen az, hogy sikerül a résztvevő gyakorlati szakemberek szemléletén változtatni, akik így változásokat generálhatnak a szervezetben. „A mindennapi taposómalomból kiszakadva meglátják, hogyan lehet másképp is működtetni a folyamatokat, hogy vannak másféle módszerek is. Az is fontos, hogy ráébrednek, mit is kellene tudniuk a hatékony működéshez, és mi az, amit most még nem tudnak. A több száz különféle módszertant nem lehet mind elmagyarázni, bemutatni, kipróbálni. Amit pár nap alatt meg tudunk tenni, az az, hogy kinyitjuk a kapukat, megmutatjuk a sikerhez vezető utakat, útravalót is adunk hozzá, majd sok sikert kívánunk az utazáshoz”, foglalja össze a képzés legfontosabb hozadékait az oktató.

Schopp Attila

Tréning és tanácsadás

Nem egyszer okoz csalódást egy-egy képzés résztvevőinek, hogy nem vállalatuk konkrét problémáinak megoldásával foglalkoznak az oktatás során. Bóna Krisztián szerint ez nem is lehet egy ilyen jellegű tréning célja, és nem szabad összekeverni a tréningeket a tanácsadással.

„Egy képzésen zárt formában, adott témában adunk át olyan ismereteket, amelyeket a résztvevők a későbbiekben maguk kísérelhetnek meg hasznosítani. Eszközöket adunk a munkatársak kezébe, akik ezek segítségével átalakíthatják folyamataikat, más irányba fordíthatják a szekér rúdját. A tanácsadás egészen más. Ott először egy alapos állapotfelmérés történik, majd az eszközöket a tanácsadók alkalmazzák a megbízó által kijelölt cél elérésére, operatív módon segítve a szükséges átalakítások végrehajtását. Ha úgy tetszik, a tréningeken orvosokat képzünk, a tanácsadás során pedig inkább mi magunk gyógyítunk”, teszi érzékletessé a különbségeket Bóna Krisztián.

Következő készlettervezési tréningünk 2018. január 31-én indul!

Dr. Bóna Krisztián

 

Krisztián kereslet- és készlettervezési kurzusaink vezető oktatója, valamint az INNOLOG Kft. szakmai vezetője, a BME Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék tanszékvezetője. Oktat az MLBKT és a Corvinus Egyetem által fémjelzett logisztikai menedzser posztgraduális képzésén, illetve az MLBKT és az INNOLOG Kft. kihelyezett vállalati programjaiban is. Fő szakterületei a logisztikai rendszerek tervezése és modellezése, valamint logisztikai döntéstámogató rendszerek fejlesztése. Az elmúlt években, illetve jelenleg is számos sikeres vállalati logisztikai rendszerfejlesztési projekt vezető szakértője, illetve projektvezetője volt.

Magunkhoz édesgetni a mostohagyereket

Ha van valaki, akit a családi hagyományok a vámszakma és az oktatás együttese felé terelnek, akkor Tüske Zsuzsanna az. Ő azonban nem azért csinálja ezt, mert kötelességének érzi, hanem mert szereti és élvezi – akárcsak tanítványai.

Hiába tagja Magyarország a világ egyik legnagyobb vámuniójának, a vámügy az EU-csatlakozás után is fontos maradt. A gyártó cégek többsége harmadik, döntő részben ázsiai országból szerzi be alapanyagait, vagyis szükség van a vámismeretekre. Ugyanakkor a csatlakozás után sokan otthagyták a szakmát, így az ügyek mennyiségéhez képest nincs elegendő szakember sem ügyintézői, sem tanácsadói szinten – mondja Tüske Zsuzsanna. Vámügyintézőket ugyan oktatnak OKJ-s képzésben, de az ő feladatuk a napi ügyintézés, a szükséges okmányok kitöltése. Azonban egy OKJ-s bizonyítvánnyal még senki nem fogja egy cég vámügyeit a maguk teljességében átlátni.

A céges mostohagyerek

Tovább fokozza a gondokat, hogy a vámügyek a legtöbb cég életében amolyan mostohagyereknek számítanak. Többnyire a logisztikai vezetőre tolják a felelősséget, aki át is érzi a terület fontosságát – hiszen ha rosszul csinálják, teljesen ellehetetleníti a logisztikai folyamatokat –, de egyéb feladatai mellett neki nincs ideje elmélyedni több száz oldalnyi jogi szöveg finomságaiban. Bizonyos aspektusai alapján tartozhatna a pénzügyhöz vagy a joghoz is, de ők meg nem szoktak hozzá ahhoz, hogy esetleg éjfélkor intézkedjenek egy sürgős szállítmány ügyében. „Mindenki igyekszik eltolni magától a feladatot, rábízni egy külső ügynökségre, vagy akár ügyintézői szinten bárkire a vállalaton belül, de sajnos ez nem elegendő, mert a terület így mindenki számára misztikum marad, és senki nem lesz a cégnél, aki stratégiai szinten is értené a vámügyeket és napi szintű vezetői felügyeletet gyakorolna felettük, ami pedig a vállalati folyamatokat és eredményességet tekintve kulcsfontosságú”, mondja Tüske Zsuzsanna.

Az MLBKT SCM Tréning Központjának Tüske Zsuzsanna által vezetett vámismeretek tréningje elsősorban ezt a misztikumot akarja lehántani a vámügyekről. „Szeretnénk mindenkit megismertetni a vámügyek alapfogalmaival, hogy az egész terület átlátható és megfogható legyen. Egyfajta vámtérképet akarunk kialakítani a résztvevők fejében, ahol minden, a vámmal kapcsolatos kérdést el tudnak a későbbiekben helyezni. Nem csak az a lényeg, hogy ki tudjanak tölteni egy vámáru-nyilatkozatot, hanem hogy értsék az alapvető feladatokat, kockázatokat, felelősségeket”, mondja az oktató.

Muníció a házi feladathoz

Az MLBKT tréningje abszolút gyakorlat- és példaorientált. Olyan példákkal dolgoznak a résztvevők, amelyek gyakorlatilag mindenkinél előfordulnak: pl. megjött az áru Kínából, ott áll a reptéren és csinálni kellene vele valamit. Ennek kapcsán mennek végig a folyamaton, a problémákon és ismerik meg a különféle vámjogi fogalmakat. „Diákjaink nagyon sokszor hozzák magukkal saját kérdéseiket, így nem egyszer előfordul, hogy sutba vágjuk az előre kitalált példákat és az övékét megoldva ismerjük meg a területet. Hiába nagyon eltérőek a cégek, ahonnan jönnek, a problémáik nagyon hasonlóak”, mesél a képzés menetéről Tüske Zsuzsanna.

Mint mondja, mindig is szeretett volna tanítani, különösen felnőtteket, ahol több lehetőség van a csoportmunkára, az együttes tanulásra. (Zsuzsa OKJ-s képzéseken is oktat, mint ahogy korábban édesapja is.) Ezeken a kurzusokon csak olyanok vesznek részt, akik tényleg ott is akarnak lenni, ezért szívvel-lélekkel belevetik magukat a feladatokba. „Ez rám is komoly felelősséget ró: ha ők rászánják a pénzt és az időt, nekem is a lehető legtöbbet kell átadnom”, mondja. Zsuzsa munkája és oktatási tevékenysége amúgy is megtermékenyítően hat egymásra: az átadott ismereteket ő is a gyakorlatban szerezte meg, napi munkája során pedig hasznára van, hogy a tanítás kedvéért alaposan rendszereznie is kell tudását.

És kinek ajánlja ezt a képzést az oktató? Mindenkinek, akinek menedzseri feladataihoz ilyen vagy olyan módon, de hozzátartoznak a vámügyek is – nem sokat tud róla vagy tudását kívánja gyakorlatorientáltan rendszerezni és bővíteni, valamint van benne annyi felelősség, hogy tudni szeretné, mi folyik a belső vagy külső vámügynökségnél. Azt senki nem ígéri nekik, hogy két nap után mindent tudni fognak a vámról, azt viszont minden bizonnyal átlátják majd, hogy mekkora terület is ez, és kapnak is egy átfogó képet róla. Megismerkednek az alapfogalmakkal és –folyamatokkal, és ha később szembetalálják magukat egy új problémával, már tudni fogják, hol és hogyan kezdjenek neki a megoldásának.

Schopp Attila

Következő vámismeretek tréningünk november 23-án, míg egyedülálló származási ismeretek tréningünk október 26-án startol!

Tüske Zsuzsanna

A J&J Center Kft. tulajdonos ügyvezetője.

Közgazdász alapképzést követően, angol nyelven szerzett MSc International Business végzettséget, majd vám- és jövedéki ügyintézői képesítést. 2005-ben csatlakozott a vám- és közvetett adókkal kapcsolatos adminisztratív szolgáltatásokat és tanácsadást nyújtó családi középvállalkozáshoz, így folytatva a több mint 100 éves családi hagyományt. Először a cég gazdálkodási osztályát vezeti, majd a megbízók napi vámfolyamatait outsourcing keretében ellátó vámcsoportok munkáját felügyeli. 2013-tól ügyvezető, emellett aktív részt vállal a cég tanácsadási tevékenységében.

Vámügyintézőknek oktat vámjogot és adózási ismereteket, valamint tagja a Magyar Vámügyi Szövetség jogi és etikai bizottságának, illetve az MLBKT-nak. Ezen oktatói munkája mellett aktív trénere az MLBKT-nak is, számos sikeres vállalati és nyílt tréningben dolgoztunk már vele. Hallgatóink véleménye szerint erősségei közé tartozik a közvetlen oktatói stílus, tudása naprakész és széles körű ismeretekkel rendelkezik, magyarázatai pedig érthetőek. A vám mellett szakterülete a közvetett adózás és az EKAER is.

3+1 tipp az EKAER egyszerűsítésében

Hogyan egyszerűsítsük az EKAER feladatokat? Tanácsadási és oktatási tapasztalataink során megfigyeltük, hogy számos olyan feladatot végeznek a vállalatok az EKAER bejelentések kapcsán, amelyek nem kötelezőek, vagy éppen nem vesznek számításba egyéb rendelkezéseket, amelyek miatt bonyolultabbá és időigényesebbé válik a napi munkavégzés. Most összegyűjtöttük azokat az egyszerűsítéseket, amelyek hatékonyabbá tehetik a munkát!

1) Csak azokat az adatokat töltsük ki, amit kötelező!

Az egyik legáltalánosabb tévhit, hogy az EKAER bejelentés során az érték adatot mindenkor kötelező megadni. Ezzel szemben az értéket csak a kockázatos termékek esetén kell kitölteni, egyéb esetben a rovat üresen hagyható. Így nem csak kevesebb adatot kell rögzítenünk, de az érték adatok sokszor nehézkes megszerzésével sem kell többet bajlódni. Ezen túl is érdemes végiggondolni, hogy mely mezőket kell kitölteni és melyikek opcionálisak, hiszen sok munkát megspórolhatunk magunknak. A cikkszám adatokat csak akkor kell megadni, ha azt a gazdálkodó szeretné, a tarifaszámot pedig nem kockázatos terméknél csak 4 számjegy mélységig kell rögzíteni. Ez azt is jelenti, hogyha egy számlán több termék van, de azon termékek tarifaszámának első négy számjegye azonos, akkor azokat az EKAER rendszerben egy sorra össze lehet vonni. Ilyen esetben persze érdemes kiemelt figyelmet fordítani a helyes árumegnevezésre – amely az összes, egy soron szereplő terméket azonosítja-, illetve a pontosan összevont bruttó súlyra.

 

2) Bízzuk a szállítmányozóra a rendszám-módosítást!

Az elmúlt két és fél év EKAER ellenőrzési gyakorlata azt mutatja, hogy a rendszámok kezelésével volt a legtöbb problémája a gazdálkodóknak. Egy közúti ellenőrzés során az az első és legszembetűnőbb eltérés, hogyha a rendszerben rögzített és a valós rendszám nem azonos. Az EKAER rendszer lehetőséget biztosít arra, hogy a szállítmányozó rögzítse, és változás esetén módosítsa a rendszámot. Ehhez csak annyi kell, hogy az EKAER szám generálása során megadjuk a szállítmányozó azonosítóját. Ez nagy könnyebbség a gazdálkodónak, hiszen a szállítmányozó bármilyen változás esetén azonnal, a felesleges kommunikációs köröket kihagyva, akár éjszaka is módosíthatja a rendszámot.

Habár a legtöbb szállítmányozó akár ingyen is vállalja a rendszámok kezelését, arra nagyon fontos figyelni, hogy az EKAER rendszerben történő rögzítés nem váltja ki a felek közötti megállapodást. A szállítmányozó rögzítése a felületen csak egy technikai lépés, ettől még szükséges előre egyeztetni a szállítmányozóval, és tisztázni vele, hogy milyen feltételekkel és folyamat szerint vállalja el ezt a feladatot. Mivel a NAV minden esetben a gazdálkodónak szabja ki a bírságot, javasolt előre tisztázni a felelősség és helytállás kérdésköreit is.

 

3) Gondoljuk végig újra a kötelezettségi és a mentességi szabályokat!

Szinte mindenki kívülről fújja az általános mentességi szabályt (2,5t & 5 millió forint), de ritkán vesszük számításba az egyéb rendelkezéseket, amelyek azt határozzák meg, hogy mikor kötelezett egy szállítás, vagy mi lehet mentes. Pedig ha nem kötelező, akkor csak felesleges munka az EKAER bejelentés, miközben akár több jogcím alapján is mentesülhetnénk a feladat alól. Nem kell bejelentést tenni például a postai küldeményként szállított árukra (és ez minden postai szolgáltatóra érvényes, így például a DHL-re, a Fedex-re vagy a TNT-re is), nem útdíj-köteles járművel szállított nem-kockázatos termékre, többedszeri belföldi értékesítéshez kapcsolódó szállításra, vagy ha a belföldi termékértékesítés, termékbeszerzés során a nem-kockázatos termék fuvarozását nem mi szervezzük.

A fentiek miatt érdemes még egyszer végiggondolni ebből a szempontból is az EKAER bejelentéseket.

 

+1 Igényeljünk egyszerűsített bejelentői jogosultságot!

Egy éve tovább bővítette a jogalkotó azon gazdálkodók körét, akik egyszerűsített bejelentésre jogosultak. A korábbi szabályozás csak a nagy forgalmat bonyolító gyártó vállalkozásoknak adta meg ezt a könnyítést, de a tavalyi módosítás óta az ún. engedélyezett gazdálkodók is élhetnek ezzel a lehetőséggel. Az egyszerűsített bejelentőnek a nem-kockázatos termékre vonatkozó EKAER bejelentései során csak három adatot, a feladót, a címzettet és a rendszámot kell megadnia. Nekik így sem a beérkezéseiket nem kell lezárniuk, sem a súly és áru adatban lévő eltéréseket nem kell utólag korrekciózniuk. Az engedélyezett gazdálkodói (AEO) engedély egy általános vámszempontú megfelelőséget tanúsít.

Tüske Zsuzsanna

J&J Center Kft. ügyvezető, az MLBKT trénere

Segítségre van szüksége EKAER témában? Oktatást vagy tanácsadást, esetleg átvilágítást szeretne folyamataiban?

Forduljon az MLBKT SCM Tréning Központjához, kérje ajánlatunkat!

3+1 meglepő vélemény beszerzőktől

Sokszor már az óralátogatások alkalmával is, de legfőképpen a tréninget követő értékelő kérdőívek olvasásakor meglepő véleményeket olvashatunk résztvevőinktől. Ezekből gyűjtöttük össze a leggyakrabban előforduló megjegyzéseket.

1. „Kellemesen meglepett a tréningen a tréner szakmai hozzáértése.”

Ez a kijelentés viszont minket lep meg. Miért, máshol nem megfelelő szakmai tudással rendelkező trénerek tanítanak? Nálunk ez természetes, el sem tudnánk képzelni máshogyan. Trénereink kiválasztására nagy hangsúlyt fektetünk és szerencsére minden alkalommal kiemelkedően magas értékeléseket kap mind a szakmai tartalom, mind a tréner személye.

 

2. „Meglepett a tréner és a tréningen résztvevők közvetlensége, fesztelensége.”

Az utóbbi kevésbé a mi érdemünk, mert nyilván szerencse kérdése is, hogy csoportjainkban általában csupa kedves és nyitott ember jön össze, de annyiban mégis tehetünk a sok hasonló pozitív véleményről, hogy mind a tréningen megteremtett közeg, mind a tréner személyisége és az általa alkalmazott módszerek is azt segítik elő, hogy a résztvevő jól érezze magát és csak saját szakmai fejlődésére tudjon koncentrálni.

Ezen sokat dolgozunk oktatóinkkal együtt és minden képzést követően közösen is megbeszéljük a tapasztalatokat, fejlesztési irányokat.

 

3. „Új perspektíva volt a szürke/megszokott látásmódhoz képest.”

Büszkék vagyunk rá, hogy nem csupán az új tréning résztvevőknek vagy a kezdőknek, hanem még a sokat próbált, akár több képző intézményt megjárt beszerzőknek is tudunk újat mondani.

Trénereink maguk is az élethosszig tartó tanulás hívei, folyamatosan képzik magukat és a legújabb ismereteket, módszereket beépítik programjainkba, így tudják mindig a legjobb szakmai teljesítményt nyújtani.

+1

„Mennyire szórakoztatóak voltak a szituációs gyakorlatok.”

Igyekszünk úgy tanítani, hogy a gyakorlatok ne csupán leképezzék a valóságot és persze tanulságosak legyenek, hanem egy-egy játékos elemmel, kreatív feladattal színesítve tesszük élménytelibbé a tréninget, mert ennek köszönhetően is lesz már másnaptól azonnal alkalmazható a résztvevők tudása!

Hajas Gabriella

oktatási vezető, MLBKT