Gyakorlat, elméleti alapokon

Amilyen fontos lenne egy termelő vagy kereskedő vállalatnál a hatékony kereslet- és készlettervezés, olyan gyakran végzik ezeket a tevékenységeket csupán a múltbéli tapasztalatokra vagy akár a puszta intuícióra alapozva. Pedig a megfelelő módszerek alkalmazásával látványos javulás érhető el – de ehhez szükséges ismerni a mögöttes módszertani alapokat is.

Aki csak közgazdasági oldalról szemléli a logisztikát, talán kicsit furcsának találhatja, hogy miért képeznek logisztikai szakembereket a műszaki egyetemeken is. Pedig ennek nagyon is jó oka van. A modellekben elképzelt, a táblázatokban kiszámolt logisztikai megoldások mögött mindig ott van az a fránya technológia, amely végső soron fizikai valójában is eljuttatja a szükséges anyagot vagy terméket A pontból B pontba – mondja Dr. Bóna Krisztián egyetemi docens, a BME Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék tanszékvezetője. Így lett ő is logisztikai szakember a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karán, és aki kereslet- és készlettervezést oktat az MLBKT SCM Tréning Központjában, de az elmúlt években számos sikeres vállalati logisztikai rendszerfejlesztési projekt vezető szakértője, illetve projektvezetője is volt.

Kellenek a módszertanok

A kereslettervezés valahol minden vállalati operáció kiindulópontja. „Manapság igényvezérelt a gazdaság. Ha egy vállalat nem tudja felmérni ügyfelei, vásárlói igényeit, ha nincs elképzelése arról, hogy mit várnak el tőle a piacon, nem fog tudni sikeresen működni. Nem az a gond, ha nem pontosak az előrejelzései, hanem ha egyáltalán nincsenek információi, tervei. A kereslettervezés adja a kezünkbe azt az eszközt, amely alapján egyáltalán elképzeléseink lehetnek a kiszolgálni kívánt igényekről”, érzékelteti a terület fontosságát Bóna Krisztián.

Ha az igényeket már ismerjük (vagy ismerni véljük), akkor a következő lépés annak eldöntése, hogyan akarjuk kiszolgálni ezeket az igényeket – ennek egyik leggyakoribb eszköze pedig a készletezés. Ezzel kapcsolatban is sok mindent el lehet rontani. A túl nagy készlet tőkét köt le és plusz költségeket okoz; a túl alacsony készletszintek viszont a kiszolgálási szintet rontják, ha miattuk nem lehet időben kielégíteni a vevői igényeket. Éppen ezért a legfontosabb feladat nem a készletek csökkentése, hanem azok optimalizálása, noha ezt sok vállalatnál még nem látják át. A költségek ugyanis nem ugyanolyan arányban csökkennek, mint a készletek – arról nem is beszélve, hogy számos esetben azzal sincsenek tisztában a szervezetek, hogy milyen direkt és indirekt költségeket jelentenek nekik a készletek. Ha pedig nincs világos kiindulópont, akkor az esetleges költségcsökkentéseket sem lehet pontosan mérni.

A kereslet tervezésére és a készletek optimalizálására számtalan lehetőség kínálkozik, ám ezek mindegyike valamilyen módszertanon alapul és komoly matematikai háttérszámításokat tételez fel. Paramétereket kell meghatározni, statisztikai fogalmakat kell értelmezni és felhasználni, elemzéseket kell végezni. Különösen a kereslettervezésben jut nagy szerephez a statisztika, hiszen voltaképpen jóslásról van szó, avagy kissé tudományosabban fogalmazva, kezelni kell tudni a modellekben rejlő bizonytalanságokat. Akárhány paramétert használunk is fel az előrejelzéshez, csak valószínűségekkel számolhatunk, így tisztában kell lenni olyan alapfogalmakkal, mint a szórás, eloszlás és társai. Ezek az ismeretek azonban sok esetben hiányoznak, ezért a várható keresletre vonatkozó vállalati döntéseknél leginkább az intuíció dominál.

Szimulációk sora

A nehézségek ellenére megfelelő módszerekkel mind a kereslet, mint a készletek szintje sokkal jobban tervezhetővé válik. Az MLBKT SCM Tréning Központjának oktatásain ezekkel a módszerekkel ismerkedhetnek meg a résztvevők. Nem csak bemutatják a legjobb módszereket az órákon, hanem a résztvevők ki is próbálják azokat – ezért is fontos, hogy megfelelő elméleti előképzettséggel érkezzenek, hiszen ellenkező esetben statisztika- vagy analízisoktatással telnek az értékes órák, figyelmeztet Bóna Krisztián.

A kereslet- és készlettervezés oktatása során egyszerű táblázatkezelőben is futtatható szimulációs eszközök segítenek felismerni a hallgatóknak egy-egy jelenséget a két érintett területen. Mi történik, ha egy kicsit csökkentem a készletek szintjét? Mi lesz a hatása, ha a felére vágom vissza? Mindeközben folyamatos az interakció az oktatók és a résztvevők között: a cél az, hogy mindenki a saját munkájára, a saját vállalata helyzetére tudja lefordítania tanultakat. Ilyen, a szimulációk nyomán hozott felismerések mentén halad végig a csoport a megtanulandó anyagon.

A készletezési tréning végén egy hosszabb szimulációs játék következik. A hallgatók egy vállalat alapanyag- és késztermék-raktárát, valamint a termelést irányítják, az oktatók pedig a vevőket és a beszállítókat játsszák el. „A szimulációban minden nap két percig tart. Különböző hatásoknak tesszük ki a modellezett rendszert, például késik a beszállító, soron kívüli megrendelések futnak be stb. – ezeknek megfelelően kell optimalizálni a két raktár készletszintjeit. A játék során a résztvevőknek ki kell dolgozniuk a készletezési stratégiákat, biztonságban kipróbálhatják a tanult módszereket, és azonnal láthatják döntéseik eredményeit. Ugyanazokat az indikátorokat figyeljük, mint amit a való életben is ellenőrizni kell, például a költségeket vagy a kiszolgálási szintet. Egy-egy időszak végén átbeszéljük az addig történteket, felhívjuk a figyelmet arra, hogy mire reagáltak jól, milyen jelenségeket nem vettek észre vagy kezeltek rosszul. Mivel már számos hasonló tréning zajlott, a csapatok a korábbi tréningek résztvevőivel is versenyeznek. Külön plusz hajtóerőt jelent, ha időről-időre elmondom nekik, pillanatnyilag hogyan állnak az örökranglistán”, mesél egy-egy tanfolyam lefolyásáról Bóna Krisztián.

A tréner arra is felhívja a figyelmet, hogy egy-egy ilyen pár napos képzésen nem lehet általános csodaszert kínálni. Amit a hallgatók ezen a tréningen elsajátítanak (témája és a szükséges bemeneti kompetenciák tükrében talán az egyik legnehezebb is az SCM Tréning Központ kínálatában), azt nem tudják már másnap a vállalatnál alkalmazni – a céget fel kell készíteni az új szemlélet szerinti működésre. A képzés legnagyobb sikere ezért talán éppen az, hogy sikerül a résztvevő gyakorlati szakemberek szemléletén változtatni, akik így változásokat generálhatnak a szervezetben. „A mindennapi taposómalomból kiszakadva meglátják, hogyan lehet másképp is működtetni a folyamatokat, hogy vannak másféle módszerek is. Az is fontos, hogy ráébrednek, mit is kellene tudniuk a hatékony működéshez, és mi az, amit most még nem tudnak. A több száz különféle módszertant nem lehet mind elmagyarázni, bemutatni, kipróbálni. Amit pár nap alatt meg tudunk tenni, az az, hogy kinyitjuk a kapukat, megmutatjuk a sikerhez vezető utakat, útravalót is adunk hozzá, majd sok sikert kívánunk az utazáshoz”, foglalja össze a képzés legfontosabb hozadékait az oktató.

Schopp Attila

Tréning és tanácsadás

Nem egyszer okoz csalódást egy-egy képzés résztvevőinek, hogy nem vállalatuk konkrét problémáinak megoldásával foglalkoznak az oktatás során. Bóna Krisztián szerint ez nem is lehet egy ilyen jellegű tréning célja, és nem szabad összekeverni a tréningeket a tanácsadással.

„Egy képzésen zárt formában, adott témában adunk át olyan ismereteket, amelyeket a résztvevők a későbbiekben maguk kísérelhetnek meg hasznosítani. Eszközöket adunk a munkatársak kezébe, akik ezek segítségével átalakíthatják folyamataikat, más irányba fordíthatják a szekér rúdját. A tanácsadás egészen más. Ott először egy alapos állapotfelmérés történik, majd az eszközöket a tanácsadók alkalmazzák a megbízó által kijelölt cél elérésére, operatív módon segítve a szükséges átalakítások végrehajtását. Ha úgy tetszik, a tréningeken orvosokat képzünk, a tanácsadás során pedig inkább mi magunk gyógyítunk”, teszi érzékletessé a különbségeket Bóna Krisztián.

Következő készlettervezési tréningünk 2018. január 31-én indul!

Dr. Bóna Krisztián

 

Krisztián kereslet- és készlettervezési kurzusaink vezető oktatója, valamint az INNOLOG Kft. szakmai vezetője, a BME Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék tanszékvezetője. Oktat az MLBKT és a Corvinus Egyetem által fémjelzett logisztikai menedzser posztgraduális képzésén, illetve az MLBKT és az INNOLOG Kft. kihelyezett vállalati programjaiban is. Fő szakterületei a logisztikai rendszerek tervezése és modellezése, valamint logisztikai döntéstámogató rendszerek fejlesztése. Az elmúlt években, illetve jelenleg is számos sikeres vállalati logisztikai rendszerfejlesztési projekt vezető szakértője, illetve projektvezetője volt.