Játszva tanulni

Legózni az egyetemen vagy egy vállalati továbbképzésen? Társasjátékkal tanulni a szállítmányozás csínját-bínját? Bajor Péter el sem tudja képzelni, hogy miként lehetne másképp tanulni vagy tanítani.

Bajor Péter nem „született” logisztikusnak, hiszen rendes paksiként az erőmű szakközépiskolájában szerzett erősáramú villamosenergia-ipari technikusi végzettséget, majd Budapesten villamosmérnöki diplomát. A logisztikával a Széchenyi István Egyetemen került közelebbi kapcsolatba, amikor az ottani logisztikai és szállítmányozási tanszéken kezdte el doktori képzését, és ezzel párhuzamosan a tanítást is.

Az elmélet nem minden

Maga a tanítás nem volt új Péter számára. Már kisiskolás korában tartott tanórát osztálytársainak, később pedig mérnöktanári végzettséget is szerzett. Az általános iskolában Helga tanító néni mindent szemléltetve oktatott, így Péterbe is berögzült, hogy az igazi tudás gyakorlati, az elmélet önmagában még nem minden. „Az elméleti tudás számomra megfoghatatlan. Persze, el kell olvasni a tankönyveket is, mert amit mások kitaláltak, azt már nekünk nem kell kitalálni, de a logisztikát csak a könyvekből nem lehet megérteni. A logisztika ugyanis végső soron fizikai folyamatokról szól: a végén valakinek meg kell fogni és be kell tenni az árut a raktárba vagy a teherautóba. És ha valaki nem rendelkezik a rendszerek, folyamatok fizikai működéséhez köthető tapasztalattal, akkor nagyon nehéz lesz egy ilyet terveznie vagy működtetnie”, árulja el tanulási és tanítási ars poeticáját Péter.

A logisztika oktatásához viszont neki is tanulnia kellett, ehhez pedig szüksége volt a már említett gyakorlatra. Gyár nélkül termelési logisztikát oktatni szinte lehetetlen, minden órát viszont mégsem lehet egy gyárba kihelyezve megtartani. A megoldás az lett, hogy modelleket készítettek, és a gyárat hozták el a tanterembe. „A modell a valóság szükségszerűen egyszerűsített leképezése. Ha jól döntöttük el, hogy mit hanyagolunk el és mit nem, ha jól választjuk meg az alkotóelemeket és a köztük lévő kapcsolatokat, akkor jó lesz a modell”, mondja erről Péter.

Lego és társas

A gyártási és logisztikai környezetek modellezéséhez a – többek közt oktatásban is – köztudottan sokoldalúan használható Lego-ra esett a választás. Sok minden szólt az építőkockák mellett: mindenki ismeri, életkortól és nemtől függetlenül mindenki szívesen játszik vele; a harminc évvel ezelőtti és a mostani kocka is kiválóan illeszkedik egymáshoz; könnyen szállítható, a variációk száma végtelen, így rugalmas és sokoldalú környezetet kínál.

Péter hallgatóival és kollégáival számos különböző modellt fejlesztett az évek során, melyeken keresztül nem csak a gyártásoptimalizálásba, de különféle raktározási és minőségirányítási folyamatokba is beleláthatnak a hallgatók. A nagyobb méretű Duplo kockákra még vonalkódot is tudtak ragasztani, így a raktári folyamatokat vonalkóddal és számítógépes háttérrel tudták modellezni. A szimulációk során a diákok nem csak elméletben hallanak az anyagáramlásról, az anyagszükségletről, a különféle ellátási stratégiákról vagy a teljesítménymutatókról, hanem saját maguk is kipróbálhatják, megfigyelhetik és elemezhetik azokat.

A termelés- és raktározási menedzsment után a szállítmányozást is játék révén tanulta meg – és mára tanítja is Péter. A CONI táblajáték igazi együttműködés keretében született meg: a diákok szállították a számukra problémás kérdéseket; a már végzett hallgatóktól megtudta, hogy leginkább a gyors döntések és a hatékonyan megosztott figyelem kérdésköre az, melyre a mai hallgatóknak fel kellene készülni az egyetemen; a szektor vállalatai pedig elmondták, hogy mit várnak egy jó szállítmányozási szakembertől.

Ezekből az inputokból született meg a CONI, ahol a játéktérben lóugrásban kell eljuttatni az árut a kezdőponttól a célállomásig. A játék során különféle, előre nem látható, mégis valósághű események következnek be, amelyek vagy segítik, vagy hátráltatják a szállítmány útját: baleset történik, megbetegszik a sofőr, lejár a biztosítás és így tovább. A játékban fontos szerepet kap a többi szereplővel való együttműködés is, miközben a játékosok természetesen versenyeznek is egymással.

A felismerés öröme

A játékok, modellek fejlesztése persze rengeteg energiát igényel, de Péter azt mondja, ő már nem tudná másképp elképzelni a tanítást. „Sokat autózom, ilyenkor gondolkodom a fejlesztési lehetőségeken. A Lego-modellek most is itt vannak a műszerfalon. Nekem ez szórakozás, ez a hobbim.”, mondja. Azért is hisz a módszerben, mert ő maga is így, ezeken a modelleken keresztül tanulta meg a szakmát, így állt össze és szintetizálódott benne egységes egésszé az, amit korábban a szakirodalomban olvasott.

Az elégedettséget pedig a lelkes hallgatók jelentik, legyen szó akár egyetemi kurzusokról, akár kihelyezett vállalati oktatásokról, akár felnőttképzésről. „Hihetetlen érzés, amikor a vállalatnál a nyugdíjhoz közel álló vezérigazgató is leül legózni, és nem a játék kedvéért, hanem mert a szimulációban olyan élményeket szerez, olyan tudást tud kinyerni a vállalatból és a kollégákból, amit másképp nem. Amikor az egyik résztvevő a képzésen felkiált: „Ezt mi is így csináljuk!”, közben a másik a kollégájához fordul: „Ezt miért nem így csináljuk?” Ha ráismer a saját rendszerére, a saját problémáira, ha megoldást talál ezekre, vagy megtanulja, hogyan dolgozzon együtt másokkal a közös célokért, nekem már megérte”, teszi még hozzá.

Schopp Attila

Következő raktározás menedzsment tréningünk szeptember 20-án startol Budapesten!

Vállalati helyszín: AVON raktár

Dr. Bajor PéterIMG_2675_Bajor Péter_n_300_300

A Dunaújvárosi Egyetem Műszaki Intézetének főiskolai docense és a győri Széchenyi István Egyetem Logisztikai és Szállítmányozási Tanszékének egyetemi adjunktusa.

Munkája során számos felsőoktatási intézményben – például a Cartagena-i Műszaki Egyetemen, az Eszéki Egyetemen, valamint a Maribori Egyetemen – fordult már meg vendégelőadóként.

Kutatási területe a vezetékes ellátási rendszerek logisztikája és a gyakorlat-orientált oktatási környezetek fejlesztése.

Számos vállalati logisztikai projektben vett részt az elmúlt évtizedben, illetve rendszeresen oktat az MLBKT felnőttképzési programjaiban is. Hallgatóival az elemi logisztikai folyamatok időigényének feltárására alkalmas mérőrendszert fejlesztett.